2017. május 22., hétfő

Szolgálati anekdoták - 127. rész

A minap az ütő megállt bennem, mikor oktatáson - természetesen a szünetben - a blogom akartam valamit megnézni és a tablet azt felelte, hogy "Ez az oldal nem jeleníthető meg!" Mifaszom van? - mondok magamban - csak nem megunt a vezetőség? Három dolgot éreztem:
- csalódottságot
- aggodalmat
- és némi szánalmat
Szerintem egyik sem szorul magyarázatra.
Szerencsére ez csak röpke, átmeneti állapot volt, hiszen másnap már újra elérhetőnek éreztem magam. Azért így leírva kicsit skizofrénnek hat...
Részben örülök, hogy nincs annyi tehervonatos szolgálatom. Sosem kedveltem a maga bizonytalanságával. Frusztrálttá tesz. Ettől függetlenül szeretek kellően felkészülni rájuk, ha hébe-hóba jut egy-egy: nappalosba sok kajával, éjszakás előtt meg kockásra alszom az egyre kerekedő fejem. Most utóbbira került sor.
18 órakor jelentkeztem fel és egy órával később már a RJ67 kényelmét élvezhettem úton a tehénszaros Keletibe. A feladat egy egykor győri honosítású, 1980.06.23-án született, Ganz-MÁVAG VM14-23 leközlekedtetése Győrbe. A frissen kerék-esztergált - ahogy elnéztem a következő után már csak 80Km/h-s lesz -, 37 éves, 449. gysz. igásló az egykor szebb napokat látott Keleti Fűtőház épülete mellett pihent. Sokáig nem időzhettem a főváros ezen pályaudvarán, hiszen felújítási munkálatok miatt bizonyos járművek nem kóricálhattak egy idő után a területen.
Nem csak a Keletiben, hanem Ferencváros és Kelenföld, Herceghalom és Bicske, valamint, Tata és Almás de füzitő között is tartottak kisebb-nagyobb munkálatok miatt vágányzárakat. Mindezek ellenére kettő órán belül eljuttattam a masinát rendeltetési helyére.


Herceghalom állomáson várakozom




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése