2017. május 14., vasárnap

Szolgálati anekdoták - 126. rész

Ki gondolta volna, hogy ezer év után még emlékezni fogok rá, hogyan is kell elindítani a Classic M41-et? Arra nem emlékszem, mikor voltam rajta utoljára. Talán amikor osztrák munkanélkülieket vittem a fehérvári szovjet hősi temetőhöz. Az se ma vót...
Kis híján azt mondtam a Leventének (ma nappal őt találtam a felvigyázói székben), hogy keressünk már rá, hogy kérhetek e típusfrissítést, vagy se, de aztán végül felharsant bennem az isteni 13%-os felismerés és úgy gondoltam, hogy "bassza meg, megnézem mit tudok, azt ha semmit, még mindig mondhatom, hogy SEGÍTSÉG!"


A 38 éves szörnyeteg Veszprémben, az idiotizmus jegyében kitalált négy kocsival. 
A bal oldalon látható, szalaggal körülvett akna állítólag majd szerelvények víztöltését fogja szolgálni.

Az egész úgy indult, hogy felmásztam egy olyan vezetőállásra, aminek minden nyílászáróját gondosan lezárták, vagy felhúzták. Nem volt meleg, csak harmincöt fok némi őserdei páratartalommal. A lezárást végző kezeit áldottam a tevékenységéért. Miután bekorcsolyáztam a vezetőállást (a fel nem takarított, géptérből behordott olajtól csúszott a linóleum) előkotortam a céges lámpámat, generáltam némi fotont belé, felcsattintottam és bemerészkedtem a géptérbe. Kár volt. A vezetőállás párája és hőmérséklete, valamint a járólemezek olajszennyezettsége kutyafasza volt ehhez képest. Az első lépéssel gyakorlatilag a dízelmotor közepéig csúsztam, a jó öreg VV450/150-es légsűrítőnek csak integetni sikerült. Az olajszintet ellenőrizni nem volt nehéz: volt belőle mindenhol. A következő megálló a fűtési reteszkulcs lett volna, de valaki ügyesen, foglalkozás körében elkövetett, előre megfontolt szándékkal a járólemezre helyezett egy oldalsó burkoló lemezt (ha az emlékeim nem csalnak, akkor a beszívott levegő megszűrésére fejlesztették ki rendkívül rafinált és tanult mérnökök).


A jármű olajos... Mire eljutsz idáig, hogy elolvasd, rájössz magadtól is.

Miután elkorcsolyáztam az indítóállványig, (jól megkapaszkodtam benne, hogy egy helyben tudjak maradni) elemezni kezdtem az ott elhelyezett nyomógombokat. Néhány másodperc után kiválasztottam a "Gázolaj" nyomógombot és a motor felől ismerős hang érkezett. Ezután megnyomtam az "Indítás" gombot és... semmi. Kicsúszkáltam a vezetőállásra és a pakettot M állásba fordítottam, majd újra próbálkoztam. 
Végül sikeresen teljesítettem a mai napra kitűzött célt: két vonat, 158km, alig 7 órás szolgálatban, maximum negyven utassal. Zseniális.




A három alagút a "Vadasparkban". 
A legjobban akkor adja vissza a valóságot, ha most rákötöd a gépedet a házimozira és csutkára feltekered a hangerőt. Aztán lejátszás. 

Egyetlen dologra élő bizonyíték még ez az ezeréves masina: így lehet a legdrágábban gázolajból zajt és füstöt készíteni!









rettenet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése