Bozótharc és hanyatlás a 4-es vonalon
Néhány nappal (talán már héttel is) ezelőtt egy kollégánk nehezményezte azon állításunkat, miszerint az eseménylapon történt bejelentéseknek nincs foganatja. Szerinte rosszul tudom/tudjuk, igenis van. Nos az eseménylap halmazok, pár betört ablak és ripityára szakadt visszapillantó tükrök után fogtam a fényképezőgépemet és amíg nem kezdett el szakadni az eső, addig készítettem pár fotót a Duna parti vonalról. Sajnos pont a kritikus helyen (Süttő és Neszmély állomások között) vált lehetetlenné a fényképezés.
Jelezném: szívesen rendelkezésére bocsájtom bárkinek a többi képet is (~300 darab van), aki hajlandó lépéseket tenni a vonal menti növényzet irtásának ügyében!
Esztergom kijárati oldal, amit megint jó ideig nem láthatok majd a vezénylők jóvoltából. Hiányozni fog, mint mindig. Sosem fogom máshol annyira otthon érezni magam, mint a komáromi fűtőházban.
Széncsonkában szotyolázik a tartalék Desiro.
Páratlanban a csukott tükör is aratta a vágány menti növényzetet... de ennek nem ez lenne a módja!
Gyom irtás megtörtént... a vágányokon. A peron mellett vajon mikor lesz?
A frissen felújított vonalszakasz (Esztergom - Esztergom-Kertváros) is hamarosan zöld alagútban fut.
Esztergom - Kertváros bejárati jelzőjének előjelzője.
A kertvárosi bakterház és a már telepített felső-vezetéktartó oszlopok.
Ahun a ködgyár a baloldalon e!
Tokod Ej. Lombozat méretre vágva - mozdonyok által.
Mezőgazdasági vontató alias Taktoooor!
Tokod bejárat. Baloldali vágány Dorogra visz. A permetezés következtében megsárgult gaz itt is jól elkülönül.
Az irtásra itt nagy szükség volt. A gaz rendesen ráhajlott a sínre, a járművekkel pedig frankón lehetett szánkózni a 40 fokban is.
Jobbra a 2008-ban bezárt Üveggyár, illetve romjai.
A fa már a gyár udvaráról tör a vasút felé. Erős kontraszt a fa zöldje és a vegyszerrel kezelt gyom sárgája.
Útban Tát felé.
Néhol van némi irtás...
... de azt lehet, hogy csak a szemközt lakók végzik.
A táti egyenes eleje.
Itt is látható némi gallyazás és a gyomirtó hatása.
Itt egyáltalán nem...
és itt sem...
Érkezünk Nyergesújfalu (Sándifalva) bejáratához. Még szerencse, hogy csak ötvennel lehet zuhanni.
Itt kívánom megjegyezni, hogy ez az állapot teljes mértékben érthetetlen számomra. Hogy helyenként az ívek miatt nincs lehetőség a 40km/h-nál nagyobb pályasebességre, az még rendben is lenne, de hogy -például- itt, ahol csak a nyíl egyenes szakasz van, ott miért nem hoznak létre egy minimum nyolcvan kilométer per órás sebességre alkalmas pályát...? A vonal teljes hossza 53 kilométer. Ezt a személyvonat közel másfél óra alatt teszi meg! Ha növelnék a pályán alkalmazható sebességet, akár 40-45 perces menetidőt is el lehetne érni, amit busszal a 10-es főút mentén elterülő települések miatt nem lenne képes egy volán társaság sem hozni! Ez a vonal pont egy jó példa arra, hogy a párhuzamos buszos közlekedésnek semmi értelme!
Nyergesen is volt némi növényzet ritkítás, igaz az csak az iparvágányt érinti.
A jobb kézre látható étteremben egy csinos felszolgáló kislány van...
Száguldás a Duna parton - negyvennel... balról meg támadnak a fák és a bokrok!
Lábatlan bejárati jelzője Nyergesújfalu-felső megállóhely előtt.
Lábatlan bejárat. Még kell menni pár kilométert, mire az állomást is megtaláljuk. Valamikor ez Eternitgyár állomás bejárata volt, de a leépítések után megváltoztak a dolgok.
Itt is jól látszik a gyomirtómenet nyoma. A gyárba vezető vágányzáró sorompója már pár éve nem volt mozgatva, a raktárhoz vezető vágány-összeköttetést előtte szüntették meg. A raktárral szemben is egy érdekesen derékszögben "metszett" fa áll.
A raktár épület egy részlete.
Eternitgyár. Az egykori felvételi épület -ma szolgálati lakások vannak benne. Egykor itt három vágány volt használatban, ma az áthaladó valamikor a másodiknak számított.
Pihen a konkurencia.
Balra a fák mögött egy másik Ikarus, jobbra pedig a Betonelem-gyár. Itt készülnek az országban használt vasúti betontalpak, betonoszlopok. Sajnos egyre többször szállíttatnak a közúton, mert ott előbb célba ér...
A lábatlani bakterház az állomás hosszú végén elhagyottan várja sorsa beteljesülését.
A lábatlani Cementgyár egyik még álló, de bontásra ítélt épülete. Hamarosan a teljes üzemet a földdel teszik egyenlővé -kivéve a műemléki védettség alá tartozó patinás épületeket.
A puttonyok rakottan jönnek és egyenesen a silós teherautókba töltik a szállítmányt. A nyergesi üzem építését a Zöldek és/vagy a régészek ismét meggátolták, így az újabb hónapokkal csúszik.
Alig pár méterrel vagyunk a gyártól, jobbra az a zöld legelő, azzal a pár oszloppal még üzemi terület. A fű néhány vágányt rejt.
A fal színe: ZŐD!
Lábatlan előjelzője a másik irányból egy hét különbséggel.
Piszke mrh.
Balra a kémény felé van -elvileg- az egykori Papírgyár iparvágánya (sajátcélú vasúti pályahálózat), a ZŐD fal jobbról, szemből pedig már látszik Süttő bejárati-jelzőjének előjelzője.
Csak a ZŐD fal...
Valahol ott a ZŐD-ben áll a bejárat egy sárgával.
Rálátási távolság? (Süttő bejárat)
Húszas az átmenő...
Annyi az.
Süttő túlsó vége. Bal kézre az Erdészet vágánya. Jobbra a ZŐD fal...
Akár csak Indiában: putri a vágány mindkét oldalán. Európa itt épül!
Süttő-felső következik.
Süttő-felső mh. Innentől kezdve -ahol az út messzebb kerül a sínektől- már csak ilyenek vannak:
