2011. december 16., péntek

Szolgálati anekdoták - 10. rész

Vendégmunkások


   A büszke fehérvári Fűtőház a "gondos karbantartásnak" köszönhetően az utóbbi időben egyre több fekve maradást könyvelhet el magának (kivéve azt, amikor a 321-es Bz szarvast gázolt, ami leszakította a kartert) és ennek köszönhetően a kieső járműállományt más telephelyekről deportált gépekkel próbálják pótolni. Így járhatunk most a még friss főműhelyes, festékszagú kondenzcsíkot maga után húzó pécsi gyöngyszem, a Bzmot 314-gyel és a két, egykor talán szebb napokat is megélő, szentesi hulladékokkal (Bz 384 és a Bz 390).
   De menjünk sorba: a csinos 314-es ez év december elsején vizsgázott és került forgalomba. Ismét egy olyan motoron utazhatunk, ami szép, megújult, de gondok azért ennél is vannak (pl.: utastér fűtés a nulla felé redukál; a számunkra fontos Km/óra világítása egyik oldalon sem jó; ráadásul a beállított sebességalapjelet sem tartja; stb.), de a legszembetűnőbb változás a mozdonyvezetői szék. Inkább mondanám fotelnek. Kényelmes, levegősen állítható ülésmagasság, fej- és kartámasz, két fokozatú ülésfűtés... szóval tényleg nagyon modern és jó, DE! Egy rendkívül szembetűnő és mozdonyvezető szempontból nem éppen üdvös tartozék is van ezen a széken (most bizonyára a laikusok azt mondják, hogy ezeknek már semmi sem jó?), még pedig a kartámla. A helyzet az, hogy -ne legyen rá precedens-, de ha ugrani kell, mert az az agyoniskolázott kamionsofőr a sóderessel, vagy a szintén magasan képzett agráripari szakbarbár (röviden kombájnos) ott rohad le a sínen, vagy úgy gondolja, hogy "ohh, hát az a három pont még messze van", de rosszul méri fel a helyzetet és csak azért is keresztül csapat az átjárón, akkor bizony ez a kis karfa akadályozhat a menekülésben, mert elakadok benne, feszegetem és közben rohanvást elillannak a jelentős másodpercek! És ha ennyin múlik az életem, akkor kit fognak felelőssé tenni? Azt aki kitalálta, hogy az egyébként is szűkös vezetőálláson egy ilyen ülőalkalmatosság legyen? Vagy azt aki beépítette? Vagy engem -bár meghaltam-, de ha előbb ugrom akkor megmenekülök. Persze, csak itt a másodperc tört része alatt döntünk és cselekszünk...
   A másik két csodát, a tehénszaros Szentesről likvidált motorokat egyszerre tárgyalnám. A legszembetűnőbb -azon az iszonyat nagy koszon és igénytelenségen túl, ami ezeket a gépeket jellemzi-, hogy szinte teljesen "más típusokról" van szó. A kapcsolók többsége másként van bekötve, mint a normális Bz-ken. Gondolok itt arra, hogy a műszer és a veeztőállás világításai fel vannak cserélve és a tompított/távolságifény kapcsolója is fordított állásban működik. Az hogy a 384-esen a 200-as sorozatra jellemző, 24V-os kapcsoló is található, vagy hogy a 390-esen a fűtési relé ki van támasztva annak érdekében, hogy meleg legyen, mind csak szar a tortán. De amíg megy addig mi is szarunk bele...
   A jelenlegi helyzetet úgy jellemezném, hogy fenn állunk egy fordítókorongon, amit a kezelők tetszés szerint keringetnek és keresik a helyes irányt. Hogy végre mikor indulunk el a jó irányba... ?





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése