Amikor elindulok otthonról, még nem tudom mi vár rám. Bármi benne van a pakliban. Így volt ez most is. Mielőtt vonatra szálltam volna, azelőtt vettem meg azt a kis elemózsiát, amit a szolgálat MKSZ-nek csúfolt részében jóízűen el szerettem volna fogyasztani. Ezzel némiképp előre is vetítettem a sztori lényegi mivoltát.
Nem panaszkodom, az odaút remek volt. A felvigyázót ügyesen elkerülve, hallójárataimat az új In Flames lemezével megtöltve foglaltam helyet az ótvar gyorsvonaton. Szemközt egy kék ruhás, dekoratív leányzóval tükörkép-szemeztem és furcsa mód eszembe is jutott egy Lovasi-féle szöveg:
Ha akarnám, meglehetne
És utána elmehetne
És utána visszajönne
Hogy elmenőben kijött a könnye
De most csak mellettem áll
De rám néz a sárgánál
És mosolyog, amíg kuplungol
Mintha tudná, hogy megvolt valahol...
Persze néhány csaj most felhúzott orral elkezd huhogni, pedig ők is ezt csinálják. És élvezik is, hogy kacérkodnak a történettel. Meg vannak a beképzeltek, akik félrecsapják a fejüket, mert őket csak a jóképű divatmacsók stírölhetik és nehogy már egy ilyen talpig suttyó rocker csak ránézzen. Ilyenkor mondjuk jót mosolygok a történeten.
Győrben végül felvettem a szolgálatot. Az egyetlen tartalékként bóklásztam a rendezőben, szombat révén. Általában van egy dízel (Gyári) és egy villany gép (Húzó), de most egy látja el mindkettő feladatát, így elneveztük "Univerzális" tartaléknak. Olyan veszettül univerzálódtunk, hogy hajnal kettőig egyszer álltunk meg, de akkor is csak azért, hogy bevigyek némi tápértéket a lemerülő szervezetembe, hogy lelkem börtöne tovább mozgassa a karokat és kapcsolókat, hogy mozoghasson a gépezet és lapátolhassuk a GDP-be néhány fillérnek tűnő milliót. A folyamatok során némi energiaital bevitelével tartottam éberebben magam, és valaki az általam használhatatlan, a szemétdombra száműzött dobozom utáni kutatásával is némi fényt csalt az éjszakai homályba.
Hajnali kettő felé sikerült vízszintben teret adnom meghajlott fizikai kivetülésemnek, aminek nyugalmát csak negyed négykor egy óbégató gelló zavarta meg jelezvén tovább nem kívánnak igényt tartani a szolgálataimra az este folyamán. Lassacskán összecihelődtem, majd felhelyeztem maradványaimat a félhatos vonatra. Most pedig megyek próbára, este pedig ismét nekivágok a nagy magyar éjszakának, de még nem tudom mi vár rám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése