2012. szeptember 23., vasárnap

Szolgálati anekdoták - 34.rész

Elvakítás


   Kollégáim közül nem tudom hányan ismerik már a 014-es Gigantot, de egy biztos: ha először ülsz rajta, akkor okozhat némi meglepetést, ugyanis a Nyulak szigetén, Dombóváron (harmadik nevén Nyúl York) a felújítás során olyan eszméletlenül rosszul sikerült bekötni a fényszórókat, hogy a két vezetőállás között eltérés van, sőt az 1-es vezetőálláson a távolsági fénnyel kevesebbet lehet látni, mint a tompítottal. Azt, hogy melyik a reflektor, azt is csak Tanfolyamtárs Lacitól tudtam meg, amikor a tehénszaros Tatabányán lehaladtam mellette, majd felhívott, hogy tudja, hogy nem akarom elvakítani, de kapcsoljak egyet a fénytompító kapcsolóval, mert különben mások emlegetni fogják anyukámat!
   Ezt leszámítva egy rendkívül fiatalos, virgonc kis masina a 014-es, van benne kraft rendesen. A továbbiakban beszéljenek a képek:


Győr Rendező, 4. vágány. Alig hétszáz tonnányi vonat elején. Az első három kocsi tengelyteher túllépéses volt, kitérőkben csak 20-szal csalinkázhattam. Valahogy ezeket a hulladékokat mindig kifogom...



Budaörsön két autószállító akadt a végéről. Ezen a képen sem tudnám eldönteni, hogy most refin van e, vagy tompítotton...



Egyszer már mondtam egy olyat, hogy szép a mi hivatásunk. Bár elég fényes ez mégis egy árny oldal. Napszemüveget nem vehetek fel, a rolót meg nem tudom annyira lehúzni, hogy a Nap ne égesse a retinámat, úgyhogy marad a hunyorgás kilométereken át. Herceghalom és Bicske között (szelvényszámot ne kérdezzen senki) az emelkedőben ezt kapja a dolgozó. Mondhatnám azt is, hogy út a fény felé...



Bicskén a lemenő nap fényében. Az első tartály most nem volt gázos, legalábbis nem volt rajta semmilyen veszélyességi bárca, viszont a mozdony és az első kocsi közti kapcsolat igen. Bár ellenőriztem indulás előtt, nem tűnt fel, hogy még kettőt lehet fordítani a kenetlen csavarkapcson, de menet közben az első indítást követően megtapasztaltam. Itt volt lehetőségem megakadályozni egy esetleges vonatszakadást. A bicskei röpke pihenő után még Győrszentivánban dekkoltam egy órát, hogy a leváltóm is feljelentkezhessen.
Viszonylag hamar végeztem, a kitűzött feladatot maradéktalanul és időn belül végrehajtottam. Remélem nem honorálják három óra állásidővel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése