Az elmúlt időszakban nem jelentkeztem és ezt páran szóvá is tették. Ezt értékelem, jól esik. Bár lenne annyi időm, és energiám és humorom, hogy minden szolgálat után megírjam a gondolataimat és "kiköpködjem" magamból.
Annak idején volt a Cégnél egy olyan kellemes munkaidő beosztás, amit úgy hívtunk: négyes túr. Nagyon egyszerű ritmus alapján járt a munkavállaló: 12 - 24 - 12 - 48. Vagyis tizenkettő órát eltöltött a céges játékszereivel és kollégáival, majd hazament, hogy körülbelül huszonnégy óra alatt kipihenje magát a következő tizenkét órás szolgálatához. Miután a második tizenkét órás szolgálatát is letudta, ismét hazament és nagyjából negyvennyolc órát nem foglalkozott azzal, ami a munkahelyén van. Időnként volt egy-egy plusz szolgálat, ami rendszerint pótolta a havi kötelező óraszámot -mert nem minden szolgálat tartott egész tizenkét órán át (akadt néhány 9 és 10 órás), vagy valaki helyett kellett beugrani. Az utazószemélyzet jobbára csak ugyanabban a "túrba" járt és ugyanazokkal a kollégákkal találkozott. Egy idő után kialakult egyfajta bajtársiasság, összetartás, és néhány barátság, és tudtuk kit lehet felhívni akkor, ha épp valami gondunk adódik.
Ha a jelen beosztásokat néznénk, a kívülállók azt hinnék, hogy mindez nem igaz. Valójában valamikor az volt, csak a szakszervezet (amiből mára már csak a "szerv" maradt...) mindezt "eladta". Persze mondhatjuk azt is, hogy a Cég vette el, de igazából a szakszervezet kezében ott volt egy fegyver, amivel akkor nem élt: a sztrájk. A munkabeszüntetés. Mára ezt meg a pártunk és kormányunk vette el. Egy diktatúrában mindent lehet... A proletár diktatúrában a prolik diktáltak (elméletben), a kapitalizmusban (ebben a vad kapitalizmusban) -amit az esélyegyenlőség paradicsomának is neveznek- a gazdagok (mágnások, menedzserek) parancsolnak, irányítanak, mondják meg, hogy mikor mit csinálj és csapkodják az ostort, rendszerint a fejünk felett, de ha felemeled a fejed a neszre, akkor odaveszhet a füled. Persze abban is van jó, legalább nem hallod meg, ha a hátad mögött összesúgnak, fúrnak, köpködnek.
Húzd az igát, az a lényeg!
Mi is húzzuk, és egyre gyakrabban. A törvény szerint a két szolgálat között 12 órát kell eltöltened a lakásodon. Valaki szarik erre és azt ki is használják. Szóltam a Kopasznak, hogy bizonyos szolgálatok közt nincs meg a szolgálatba és szolgálatból járáshoz szükséges időm. (Pont akkor, amikor páran beperelték a Céget ugyanezért -persze mindez a médiában nem jelent meg). Az eredmény: szolgálatcserék, és a következő hónaptól a törvényeknek megfelelő vezénylés. Szóval a két szolgálat közt minden alkalommal megvan a tizennégy óra, néha több. Szarügy, hogyha délután 13 órakor végzem... Jeleztem a Kopasznak, hogy a hajnali öt előtti jelentkezésekhez előző este be kell mennem és bent aludnom, mert nincs autóm. Azt felelte, hogy a bejárásom nem érdekli, oldjam meg. Szóval az idők során a négyestúr és a sztrájk lehetőségével együtt ugrott az emberiesség a vezénylésből.
Nos, most már mindenki tudja -vagy legalább sejti-, miért nincs időm, kedvem és humorom írni a blogba. Egyébként a statisztikáimat nézve a február mindig egy holt pont...
A február elég vegyesen alakult:
117, 478, 431, 630, 415, 425, 480
Személy, gyors, IC, teher.
Veszprém, Rajka, Sopron, Keleti, Déli, Esztergom.
Éjjel és nappal.
Interaktív oktatás Istvántelken.
Szolgálatképtelenség: 630 143 FC
Jah és három 470 típusúton, pl LBandi mellett!
(Ezzel a masinával; a képet Ő készítette)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése