2015. április 4., szombat

Ünnepek

Ha már közeledik az a bizonyos Húsvét, szeretnék némi magyarázatot adni arra, hogy miért is nem tartok ünnepnapokat. Ért már miatta támadás elégszer, és úgy döntöttem ideje végleg lezárnom ezt a kérdéskört és mindenkinek (már aki ezt elolvassa) tiszta legyen. Nem szeretnék ebből vitát generálni: el kéne végre fogadni az emberek egyéni döntéseit és véleményeit olyannak, amilyenek és nem azon mesterkedni, hogy azt a sajátunkra változtassuk a gondolatvilágával együtt. Sosem értettem, hogy miért nem lehet elfogadni a másik döntését és szembemenni azzal.
Jobb ha egyből az elején tisztázom -és ez biztos sokaknál kibassza azt a bizonyos biztosítékot-, hogy nem vagyok vallásos. Valóban, egyik vallási felekezethez sem tartozom, hála a szüleimnek. Köszönöm! Így viszont kaptam egy olyan előnyt, vagy lehetőséget, ha úgy tetszik, hogy magam dönthetem el, hogy miben hiszek és miben nem, mit ünneplek meg és mit nem. Ha már szóba került a miben hiszek kérdés -mert szóba hoztam- hát arról is pár mondatot ide biggyesztenék:
- Hiszek a lélekben és annak vándorlásában. Úgy gondolom, hogy a sorsunkat a születésünk előtt magunk választjuk ki és amíg azt nem értük el, addig "szenvedünk" abban a bizonyos életben. Van akinek csak pár perc jut az életből, van akinek 80-100 év. Van aki motorbalesetben, van aki szolgálatteljesítésben hal meg. Ezt mind mi magunk választjuk ki. Ha beteljesült a kiválasztott élet, akkor választunk magunknak egy újat. Folyamatosan tapasztalunk. Egészen addig, amíg teljessé nem válik a lelkünk. Mivel a világ állandóan változik és a külső körülmények befolyásolják a tetteinket, ezért nyúlhat hosszabbra egy-egy életünk, de minden be fog következni, amit előre elterveztünk. Találkozás emberekkel, balesetek, örömök, veszteségek, satöbbi. Miután leéltünk több életet is (mindent megtapasztaltunk és lelkünk "elkészült"), utána jön a végső megnyugvás, vagy a megtérés Istenhez, ha úgy jobban tetszik.

- Nem hiszek abban, hogy egy nagyfőnök irányít mindent és ő teremtette ezt az egészet. Legalábbis a Biblia alapú vallásoknál valami ilyesmi megy. És ezt követve: azt tartják, hogy a férfit Isten saját képére teremtette. De azt is mondják, hogy a férfi csak egy hajszállal kell, hogy jobban nézzen ki, mint az ördög. Akkor elég szűkös a mozgástér a férfi kinézetét illetően. Ehhez képest a nők (akit Isten a férfiból vágott ki, hogy megteremthesse) mindig a jóképű és tökéletes férfit keresik -a tökéletlen nők. Nem a tökéletes férfit/nőt kellene megtalálni, hanem azt aki kiegészít. Ha már egyik a másikból lett kinyiszatolva.
- Különösen tetszik, amikor egy magát katolikusnak valló utálja a zsidókat. Jelezném: Jézus is az volt...

Ettől függetlenül mindenki vallását tiszteletben tartom. Egészen addig a pontig, amíg nem akarja rám erőltetni a sajátját, vagy meggyőzni arról, hogy amiben ő hisz, az a tuti.


Miután a megmaradt olvasóim biztosítékot cseréltek lépjünk kicsit tovább, arra a pontra, amiről a címben már beszélni óhajtottam. Az ünnepek. Manapság egyre több van belőle. Az állami ünnepekről csak annyit, hogy egyik sem ünnep, mert egy-egy, a nemzetet ért tragédiáról szólnak, kivéve augusztus 20-át, mert az az államalapítás ünnepe.
Egyre divatosabb lett nálunk a Halloween. Aki esetleg nem tudná ez egy kelta hagyományokon alapuló ünnep, ami a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe. Október 31-én tartandó, de mivel nincsenek ősi kelta vallási gyökereim, ezért nem kell tartanom. (Egyébként ennek "ellenpontja" a május 1, ami az év napos felének eljövetelét jelezte -most nemzetközi munka ünnepeként van nyilvántartva).


Legnépszerűbb ünnep a Karácsony. Keresztény ünnep és Jézus születésére emlékeznek (december 25-én). Nem vagyok keresztény így nem kell megünnepelnem. Azt az ajándékdömpinges marhaságot, amit később csináltak belőle, egyenesen visszataszítónak tartom. Gyakorlatilag az emberek feszültebbekké válnak ekkor, mint bármikor egész évben -mert azon stresszelnek, hogy minden tökéletes legyen-, pedig a szeretet ünnepének is tartják. Aztán a következő év elején felfutnak a válási kérelmeknek a száma. Nálunk a Cégnél ekkor történik a legtöbb gázolás, mert sokan annyira elkeserednek, hogy magányosan ünneplik a Karácsonyt, hogy inkább befejezik az életüket, mintsem egyedül legyenek. Szerintem mindig van kiút. Csak tudni kell megkeresni és felállni a földről, majd tovább lépni a szarokon. De ezek a lelkek ezt választották maguknak, hogy szétcsapja a fejüket egy mozdony. 
Szorosan kapcsolódó ünnep a Húsvét. Szintén keresztény ünnep -az egyik legfontosabb, mert ekkor támadt fel a Jézus (vasárnap)-, szóval ehhez sincs sok közöm. Nem kell megtartanom. 

Továbbá nem kell születés és névnapot sem tartanom, ha nem akarom. Nincs mit ünnepelnem azon, hogy megszülettem. Szeretem az életet, nem azért mondom, csak teljesen feleslegesnek tartom, hogy azt minden egyes évben újra és újra különböző kicsapongásokkal, ajándékokkal és negédes mosolyokkal tarkítsam. Ráadásul számomra kötődik hozzá nem egy negatív élmény is, így még több okom van rá, hogy ne örömködjek ezen a napon. A kerek évfordulókat (mondjuk a negyvenediket, vagy a fél évszázadosat) megünneplem majd. Akkor már talán leteszek annyit az asztalra, hogy értelme legyen az egészségemre koccintani. 

Nem kell egyetérteni velem. Nem is kérem. Egyet kérek csak: senki ne akarjon megtéríteni! Tartsátok tiszteletben a döntéseimet és az akaratomat. Csak a konfliktusok elkerülése érdekében kérem ezeket. Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése