Az alábbi írásomat földimnek, a legtöbbet futkározó Lacinknak -mert negyvenkét évesen lefutott minden évéhez egy kilométert- ajánlom! Sokszor segítettél már nekem, így sokkal tartozom. Így ez most hálából... ne örülj előre, nem biztos, hogy mókás lesz!
Az évet úgy kezdtük -ahogy-, és mikor leesett az első hó január elsején, még nem gondolta volna senki, hogy egyrészt ez csak az ország bizonyos részeire lesz igaz, másrészt ha újabb adag hullik, akkor gyakorlatilag összeomlik a főváros közlekedése és vele együtt Cégünké is. Vállalatunk rendelkezésére idén először negyedikén álltam. (2008 óta nem vagyok hajlandó szolgálatot vállalni elsején. Azon év karácsonyát végig melóztam, majd 31-én egy olyan kanyart csináltam, ahonnan pezsgőbontásra értem haza. Másnap, 2009 január elsején ugyanazt kaptam, másodikán éjszakás szabadtehert. Persze lehet huhogni, hogy "de hát ünnepi pénzért csináltad!" Szarok az ünnepi pénzre...) 5:27-kor kezdtem, önköltség visszautaztam Komáromba, onnan lehajtottam egy személlyel a Délibe, kiálltam vele a tárolóba, kivettem az MKSZ-t, majd kinyitottam egykor szebb -győri- napokat is megélt 1310-es Szilit, összekapaszkodtam a 1059-essel (feltöltöttem levegővel, mert egy gramm nem maradt benne), majd ráfaroltam két mz-s kocsira (rettenet mód ki volt terhelve, na). Bár lepróbáltam mind a két Ganz csatalovat, induláskor az öregebbiknek nem futott fel a kettes SW szellőzője. Gondoltam Kelenföldig csak kihúzza a maradék, a Keletiben meg úgyis esztergál, ott lesz pár napig, legfeljebb ezt is megnézik majd. Mikor jártunk be az állomásra, a bejárati jelzőnél egyszer csak süvíteni kezdett, a motor meg vontatni, így megörültem a váratlan fordulatnak. Örömöm azonban hamar alább szállt, ugyanis körüljárás közben megint baszott felfutni. Még szerencse, hogy az út további részében már az öreg győri vasat lovagoltam. Mikor a tehénszaros Keletiben megcseréltem a csarnok négyen, már elkezdett sztálingózni a hó. Bejártam, a cókmókomat meg betettem a beíróba, amíg elszívtam egy cigit. A hó meg egyre nagyobb pelyhekben kezdett ijesztgetni. Kisétáltam a csarnokba, hogy megkezdjem önköltségi utamat -a túr győri gazdája (Lakberendező Péter) javaslatával ellentétben- hogy aztán a Déliben előkészítsek egy veszprémi gyorsot. Ekkor beszélgettem el a mi Lacinkkal (megtudtam, hogy az eseménylapjaimat nem mindenki tudja elolvasniés ekkor kezdtek beállni a váltók is. A másik fejpályaudvarra átérve észleltem, hogy az előirányzott gép és szerelvény már egyesítve lett, sőt már a fékpróba tartott. Így aztán sietve önköltségeztem vissza, hogy aztán leválthassam a hatvani kollégát arról a szerelvényről, amivel majd én csinálom a győri gyorsot. Az egységet kirántottam a 91. vágányra -aki nem tudná ez olyan messze van mindentől, hogyha valaki gyalog vág neki az útnak, legalább félnapi hideg élelemmel, vagy egy doboz sörrel tegye, mert olyan sokáig tart bejárni. A váltók közben egyre havasabbak lettek. Nagyjából 15 óráig valaki tisztogatta ezen vágányok váltóit, de aztán vagy berendelték a csarnokba, vagy csak feladta a küzdelmet a szibériai téllel szemben, nem tudom, de mire be kellett volna járnom a csarnokba már a vonatok többsége hívóval járt be, vagy ki és előttem is szépen betemette a természet a kitérőket. Aztán eljött az indulási idő és valóban útra kelt egy gyors Győrbe, de az egy órás késéssel. Majd felhívott SZP és közölte -nem mintha nem tudtam volna- hogy le fog telni a szolgálatom, úgyhogy elém küldi valakit. Végül hosszas egyeztetések után leváltómmal kisakkoztuk, hogy Kelenföld lesz az optimális hely a váltásra, így egy órás késést tartva tartottunk úti célunk felé.
Nem kapcsolódik a történethez, de valahova el kellett lőnöm ezt a képet.
Ha az ember a Bakonyban akar éjszakázni, vagyis ha a munkaadója közli, hogy a munkavállaló ott akar éjszakázni -talán így korrektebb-, akkor érdemes jól felkészülni -pokróc, kispárna, bogrács, vadászpuska, hagyma, paprika... Mindezek ellenére a jól felkészült munkavállalót is érhetik meglepetések. Például ha az istennek se akar normálisan fűteni a guruló tyúkól. Télen elég gyakran előfordul -legalábbis a celli Bz-ken-, hogy valamely légtérben nem lesz kielégítő a hőmérséklet. Nos ilyenkor vagy viszel magaddal egy vérmes menyecskét, vagy egy kellően jámbor jegesmedvét, de vagy így, vagy úgy a szolgálat vége akkor is eseménylapírással végződik. Szóval ezúton jelezném -mind a munkáltatómnak, mind a munkavédelmi szakelőadóknak- hogy a 177-es és 296-os Bz-k hidegek! Valamint azt is jelezném, hogy reggel miután megérkeztem az elsővel, körüljártam és átálltam egy másik vágányra azért nem állítottam le az utóbbit, mert ha így teszek, akkor előfordult volna az a kellemetlen szituáció, hogy a kolléga -aki vitte volna a motort és két melléket Cellbe- megfagyott volna a vezetőálláson! Jelezném: a győri fordában nincs benne az érkezés után a celli személy előkészítése! A 12:45 percbe beleférne és ilyen hidegben még célszerű is lenne. Kár, hogy mire ezt odafent elolvassák és megfontolják, majd kiadják, addigra tavasz lesz és nem lesz szükség a szolgálatok meghosszabbítására, a szerelvény előfűtésére!
Jah és még egy! Feltűnt, hogy az MFB már nem küldi a "Kérem érdeklődjön a szolgálattevőnél..." kezdetű 10-15 perc motorjáratás után pittyegő üzenetet! (Ezt a csak villanyvizsgások kedvéért írtam le. Ők biztos nem találkoztak ilyen, vagy hasonló üzenettel, hogy mondjuk "Kérem érdeklődjön a szolgálattevőnél, vagy a telepi diszpécsernél, hogy a mozdonyt mozgatni fogják e, ellenkező esetben engedje le az áramszedőt!")
