Már nem emlékszem mikor találkoztunk először, de az biztos, hogy az elmúlt tizennégy évben és néhány kilóval korábban. Valószínű, hogy még a "huccagú ingás" időszakban. Az is biztos, hogy ennyire jó cimborák viszont csak néhány éve lettünk.
Egy szimpla sörözésnek indult most is, de mivel vittem magammal a kis aparátomat, így elkerülhetetlenné vált, hogy készül Jövőről egy sorozat. Szar ügy - neki.
Egy alkalommal Kecót is bevontuk egy ilyen italozásba, aki akkor került át Tatabányára. Megtudtuk, hogy a Roxxyban akkor este Péterfy Bori koncert lesz és elhatároztuk, hogy mi is ott leszünk. Előtte még átugrottunk a Vértes Análjába, vagy mibe, hogy Jövő egyik ismerősének zenekarát megnézzük - bemelegítésként. Végül egy rendkívül jó hangulatú estét tudhattunk magunk mögött.
I love Canon
Nem volt könnyű ezt a busafejet befogni.
Most biztos azt kérdezed magadban, hogy merek így beszélni róla és milyen jogon? Állandóan osztjuk egymást és jót röhögünk rajta minden sértődés nélkül. Abszolút veszi a lapot és minden marhaságban benne van.
Egyszer sikerült a lelki-virágoskertjébe sáros bakanccsal trappolni. Akkor a zenéjét szóltam le. Szimplán csak annyit kérdeztem tőle, hogy lakodalmakon szoktak-e játszani, mert az a dal, amit mutatott, az odavaló. No igen, elég nyersen tudok fogalmazni.
Hallottam több más dalát is, amik viszont jók. Szerencsétlen szituáció, hogy nem tudja nagyobb publikum elé tárni a művészetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése