Illene összegezni a 2017-et. Elszámolni, ha úgy tetszik. Mostanában úgyis elég divatos elszámoltatni. Nem vitatom: illene! Vagy inkább ideje lenne. De most nem mennék bele politikai eszmefuttatásokba.
Jelen esetben személyemet illető elszámolásról van szó. Lássuk mi is történt velem 2017-ben! Többek között a nyár folyamán megjelent a Noir York City: Old wounds című könyv, aminek társszerzője voltam. Juhos Gábor íróval hosszas munka és viták után mondtuk rá az áment. Ha az irodalomtanáraim ezt tudnák biztos halálba röhögnék magukat, hogy az a tanuló, aki náluk a kettes szintet kegyelemmel érhette el most könyvet és blogot ír több száz ember örömére. Bizonyára azon is hitetlenkedve néznének, hogy már négy lemezes zeneszerzőnek számítok. Kicsit túlteljesítettem mindazt, amit tőlem valaha elvártak, nem?
Egy évvel ezelőtt megfogadtam, hogy fizikálisan rendbe hozom magam. Nem azt a szintet értem el, amit akkor elképzeltem, de nem panaszkodhatom. Ugyanakkor nem tartozom elszámolással senki felé és szemrehányást sem teszek, szóval akkor ez a része is rendben van.
Határozottan emlékszem, hogy el akartam készíttetni életem első tetoválását 2017-ben. Nem jött össze. Viszont határozott elképzelésem, a motívum se volt meg hozzá. Viszont mára egész jól körvonalazódtak, így nem kizárt, hogy ebben az esztendőben eljutok egy tetováló szalonig.
A fészbúk szerint ötven új ismerősöm lett. Ennek nagyjából a 20%-a igaz. A többiek mind régiek, csak új felhasználók. Bár van köztük néhány, aki visszatérő. Így azért könnyű a statisztikát növelni. Az is igaz, hogy amíg ötven új ismerősöm lett a fészen, addig kikukáztam közel százat. Inaktív, nem kívánatos és érdektelen ismerősöket küldtem a bitóra gondolkodás nélkül. Valószínűleg ugyanez az arány a valóságban "megsértett" és "közelebb került" státuszúakat illetően. Persze továbbra sem érdekel, hogy ki bántódik meg attól, hogy az igazsággal szembesítem.
Az sem hat meg, ha valaki nem képes elfogadni a tényt, hogy nem úgy táncolok, ahogy azt ő szeretné. Nem hódolok be, vagy leszek a lekötelezettje senkinek egy szívességtől, vagy kedvességtől. Értékelem, viszont adom, amint módomban áll, de ettől még ne várja senki, hogy beálljak a sorba.
Önmagam leszek.
Továbbra se fog érdekelni, hogy ki mit gondol, vagy miként sértődik meg. Nem fogok bocsánatot kérni azért, amit teszek, vagy mondok csak azért, mert valaki hazugságokra épített lelki virágoskertjében sáros bakanccsal trappolok. Tedd túl magad rajta.
A jövőben is leállok bárkivel társalogni, aki nem kretén, vagy a faszságról, a semmiről akar hosszan beszélgetni, vagy kioktatni. A számomra energiavámpír típusú egyedeket továbbra is kerülni fogom. Ez jelenleg elég sok emberre igaz. Szívesebben merülök el egy könyv hasábjaiban, vagy egy lemez hallgatásában az emberektől távol, mint hogy egy percet is eltöltsek valami idiótával. Ezt értsd úgy, hogyha azt látod, hogy olvasok, vagy zenét hallgatok, akkor menj tovább nyugodtan, mert nincs szükségem társaságra.
Valójában az újévi fogadalmaimat még a tavalyi év során megfogalmaztam. Kitűztem célokat magam elé, amiket meg kell valósítanom. Aztán persze a külső tényezőkkel nem számoltam, de az akadályok azért gördülnek elénk, hogy aztán azokat feltörve, megmászva, vagy megkerülve fejlődjünk, tapasztaljunk és éljünk. Megyek előre és teszem, amit az ösztöneim súgnak. Aki velem jön jól jár, aki nem az kimarad.
Ami a 2018-as évemet illetően nyilvános: napvilágot lát a Vesztegzár harmadik lemeze. Ezután Juhos Gábor íróval megjelentetjük a Noir York City sorozat "Downfall" című kötetét! Majd szeretném elkészíteni egy ehhez szorosan kapcsolódó, első önálló könyvemet, ami jelenleg a "Snitch one" címre hallgat.
Minden más tervembe csak a benső kört avattam be, így ezt most itt nem tárom elő. Lesz meglepetés...
Ezúton kívánok sikerekben gazdag boldog új évet minden kedves és egyéb ismerősömnek, rokonaiknak és rokonaimnak, és nem utolsó sorban annak az alig tíz barátomnak, akikre minden időben számíthatok! Remélem az ellenlábasaim éve is sikeres és boldog lesz. Kívánom nekik mindazt, amit ők nekem, sőt! Bízom benne, hogy mindent megkapnak, amit szeretnének!
Önmagam leszek.
Továbbra se fog érdekelni, hogy ki mit gondol, vagy miként sértődik meg. Nem fogok bocsánatot kérni azért, amit teszek, vagy mondok csak azért, mert valaki hazugságokra épített lelki virágoskertjében sáros bakanccsal trappolok. Tedd túl magad rajta.
A jövőben is leállok bárkivel társalogni, aki nem kretén, vagy a faszságról, a semmiről akar hosszan beszélgetni, vagy kioktatni. A számomra energiavámpír típusú egyedeket továbbra is kerülni fogom. Ez jelenleg elég sok emberre igaz. Szívesebben merülök el egy könyv hasábjaiban, vagy egy lemez hallgatásában az emberektől távol, mint hogy egy percet is eltöltsek valami idiótával. Ezt értsd úgy, hogyha azt látod, hogy olvasok, vagy zenét hallgatok, akkor menj tovább nyugodtan, mert nincs szükségem társaságra.
Valójában az újévi fogadalmaimat még a tavalyi év során megfogalmaztam. Kitűztem célokat magam elé, amiket meg kell valósítanom. Aztán persze a külső tényezőkkel nem számoltam, de az akadályok azért gördülnek elénk, hogy aztán azokat feltörve, megmászva, vagy megkerülve fejlődjünk, tapasztaljunk és éljünk. Megyek előre és teszem, amit az ösztöneim súgnak. Aki velem jön jól jár, aki nem az kimarad.
Ami a 2018-as évemet illetően nyilvános: napvilágot lát a Vesztegzár harmadik lemeze. Ezután Juhos Gábor íróval megjelentetjük a Noir York City sorozat "Downfall" című kötetét! Majd szeretném elkészíteni egy ehhez szorosan kapcsolódó, első önálló könyvemet, ami jelenleg a "Snitch one" címre hallgat.
Minden más tervembe csak a benső kört avattam be, így ezt most itt nem tárom elő. Lesz meglepetés...
Ezúton kívánok sikerekben gazdag boldog új évet minden kedves és egyéb ismerősömnek, rokonaiknak és rokonaimnak, és nem utolsó sorban annak az alig tíz barátomnak, akikre minden időben számíthatok! Remélem az ellenlábasaim éve is sikeres és boldog lesz. Kívánom nekik mindazt, amit ők nekem, sőt! Bízom benne, hogy mindent megkapnak, amit szeretnének!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése