A hangok mindent elmondanak

Van, aki sosem értette, amikor arról beszéltem, hogy a hangszereim miért olyan fontosak számomra -akár embereknél is fontosabb. Könnyebben elmondok velük bármit, mint szavakkal. A legjobb a dologban, hogy még inni sem kell hozzá. 

Amikor megfogom a gitárt és csak pengetek, akkor az első hangtól az utolsóig a belső muzsikám szól. Lelki zene ez. Ritkán hallható. Szól örömről, bánatról, haragról, szeretetről. Meg ilyenek. Közönsége ritkán van, de ha adódik is, a külvilág akkor sem tudja, hogy épp mi szól. Nem érti, vagy csak nem tudja. Ezért nem foglalkozik vele. Ez van.
Legtöbbször az is észrevehető, amikor beszélgetés közben nem figyelnek rám. Többek közt ezért sem beszélgetek akárkivel.

Annak idején, amikor még azt se tudtam mi fán terem ez az egész, csak püföltem a hangszert. Kitörni akartam, mint mindenki, aki ilyen eszközt fog a kezébe. Később, kicsit érettebb fejjel rájöttem, hogy maga a hangszer mire is való. Még később rájöttem, hogy maga a zeneszerzés az önkifejezés, a gondolatok pozitív és negatív kivetülései. Ez van.
Az egész történet egyébként kilenc éve kezdődött. 

A dallamvezetés, hangok száma, a tempó, a nyújtások és vibrátók mind ennek az eszközei. Jobban élvezem, mint beszélni. Persze ha van kivel és nem egy agyhalott, és még érdekel is, akkor persze beszélgetek. Vagyis inkább meghallgatok. Kérdezek, aztán a partner válaszol, de a többségük nem kérdez viszont. Elkönyvelem: nem érdeklem. Ez van.

A gitárom nem kérdez ugyan, de mindig meghallgat. Bármit elmondhatok neki. Egyszer lehet felveszem. Visszahallgatva meg majd megriadok. 

Aztán megnyugszom. Vagy kitisztul a fejem, ha úgy tetszik. Megkönnyebbülök, inkább ez. Nyilván nem tökéletes megoldása a problémának, de valamilyen szinten jobb lesz a közérzetem. Egy kicsit. 

Egyeseknek furcsán hangozhatnak a fenti szavak. Hogyan lehet, hogy egy férfinak efféle gondolatai támadnak. Emberből vagyok. A látszat ellenére. Ez van.

Olykor ha fáradt vagyok, akkor is a kezembe veszem a hangszert. Csak pötyögök. Mostanában gyakrabban pötyögök. Valamikor kisül belőle valami, amit felhasználhatok a Vesztegzárban, vagy a magán kis ötleteim tuningolásához. Valamikor az egész elvész a picsába. Ezért tényleg jó ötlet lenne rögzíteni őket. 

Most pedig a cigiszünet után visszatérek a gitárom mögé...