Szolgálati anekdoták - 36. rész

Szösszenetek

Körülbelül négy perc késéssel indultunk meg Bicske-Alsó megállóhelyről. Ennek ellenére nem kapkodtam. Nem szokásom.

- Bíííííííííp -pánik szerű visítás törte meg a vezetőállás alapzajait.

- Tessék! -szólítottam meg a vészhívó megnyomóját.

- Kizárt egy embert!

- Tudom. Én kezelem a nyomógombot.

- De így lekéste a vonatot! -sikította idegesen a hangszóró.

- Hölgyem! -válaszoltam nyugodt hangon- Az illető nem lekéste a vonatot, hanem a következőhöz jött ki korán.

- Klikk -ezzel hanggal vetett véget egy kapcsoló a bájcsevegésünknek.

Pár órával korábban Biatorbágyon bezzeg senkit nem zavart, hogy öt percen keresztül ácsorogtunk vonalfeszültség hiánya miatt. Ez a legnagyobb hátránya a pórázon szaladgáló vonatoknak. Bezzeg az olajszagúak! Bárhol, bármikor elmennek. Kivéve télen, ha elfagy valami.

Már a szolgálat eleje is mosolyt csalt a szám szélére: korán reggel Gestaposok egy kisebb csoportja -köztük egy újonccal- szállta meg a komáromi köpködőt ellenőrzés céljából, viszont nekem ehhez nem volt humorom és nem is akartam lekésni a vonatot, így a harmadik kézrázás után a kukás-mellények takarásában kislisszoltam a helyiségből; Győrben megtudtam -nem hivatalos értesítésen, hanem csak úgy odavetve, félvállról- hogy jövőhéten várnak Fehérváron. Sejtettem, hogy ez lesz, de azért ennek mégsem ez a közlési módja; páran sikeresen levizsgáztak az ÖBB 1014-eséből, pedig a jövő héten lángvágó áldozata lesz a teljes garnitúra, mert bár potom pénzért ajánlották őket megvételre, mégis a kutyának sem kell; egy üzletkötésben megfáradt barna asszonyt vjv Rita tessékelt le a vonatunkról, mondván ha a rosszul megy a bolt, a vasút akkor sem szállít ingyen, a viteldíjat akkor is meg kell váltani. (Egyébként Tbányán Rita kérte, hogy ne írjak semmit róla, de az a helyzet, hogy amit ma megteszel, holnap itt visszaolvashatod! Így járt legutóbb Gabi is, aki kérte, hogy a gombfelvarrós sztorit ne írjam meg, de hát pár bejegyzéssel ezelőtt már az is megtörtént...)

Egy jó tanács! Ha a Déliben valaki nagy gyrost szeretne enni -azt a görög húsos-zöldséges izét-, akkor ne olyankor tegye, amikor az erős testalkatú fiatal picsa van, mert Az a nagyadagot is simán kiadja a kisadagnak megfelelővel (összeszorítja a pita alját, hogy kevesebb cucc férjen bele), ráadásul képes szétáztatni az egészet az öntettel kívül-belül! Már ezerszer megfogadtam elmegyek fogyasztóvédelmisnek. Eddig még nem tettem ez irányba lépéseket, de egyre erősebb bennem az érzés, hogy nem mindenkinek kell a vendéglátóiparban dolgoznia...

Bárki bármit mond, de a ha a humorodat meg tudod őrizni, szinte minden napod jó lehet. Csak meg kell találni az érme mosolygós oldalát.