A csalfa asszony és a kamionos
Bár fáradtan meredt a két rendőrtisztre, azért az éjszaka szerzett boldogság még ott kuporgott -a rémület mellett- kék szemében. Ezekkel a szemekkel már számtalan férfi szívét törte apró darabokra kis iskolás kora óta. Tudatában volt eme képességének és -ha kénye kedve úgy kívánta- merő szórakozásból vissza is élt vele. Ennél a szempárnál szebbet még a nyomozó sem látott. Elbűvölő azúrkék íriszét az idő és a gondok időnként szürkésre, a lopott boldogságok ellenben fényesen csillogóvá és mélykék kerettel szegélyezetté tették. A hétköznapi forgatagban a tompa, világos tekintetével is hódítani tudott, bár ilyenkor rendszerint nem foglalkozott a látószerveit érő bókokkal. Ilyenkor egy óvatos mosolyt kanyarított kívánatos szája két szélső szegletére, majd illedelmesen, de kellő tartózkodással megköszönte azt. Hangja szépen csengően szólt a finoman ívelt ajkai alól és még a legvadabb férfit is térdre kényszerítették. A férje is egy ilyen alkalomkor szeretett bele és kitartásának köszönhetően végül az oltárnál a boldogító igennel elnyerte élete szerelmének finom kezeit. A mesébe illő történetük akkor kezdett rossz irányt venni, amikor a férj elvesztette első munkáját. Egy neves cég raktárának targoncásából vált vezetőjévé, majd mikor lebukott az évtizedes árueltűnések okozója a büszke férjet is magával rántotta. Jogosan, hisz a szajré ellenértékéből ő is rendesen részesedett. A cinkostárs mindössze pár ajtóval lakik tőle, de vele ellentétben nem csak a munkáját veszítette el azóta.
Miután a férjet kitették állásából az asszonynak is dolgoznia kellett, mert az alkalmi melókból és a bónusz pénzek nélkül az életszínvonaluk rohamosan lecsökkent. A férjet feszülté tette ez a tény és egyre többet is ivott, egészen addig, míg arája kilátásba nem helyezte, hogy elhagyja. A csodálatos adottságokkal megáldott asszony egy bárban kezdett dolgozni, ahol megismerkedett férje leendő főnökével is, egy jól működő fuvarozó cég vezetőjével. Az első adandó alkalommal beajánlotta neki párját és mivel épp volt egy szabad kamion így rögtön felvette. Nem foglalkozott előéletével, nem kérdezte honnan jött. Egy jó sofőrre volt szüksége -később pedig annak feleségére. A titkos románc akkor kezdett kialakulni, mikor a férj épp spanyol hon útjait rótta, de visszaérkezésekor vége is szakadt, majd az egészet a hallgatás csendje burkolta be.
Új munkahelyén a férfi igyekezett jó példát mutatni főnöke előtt. Mindig időben szállított és így több és több fuvart vállalhatott be. Csak a műszaki hiba akadályozhatta a haladásban. Húsz évvel korábban Sztahanovista érdeméremmel tüntették volna ki, ma egyszerűen csak bolondnak tartanák. Az asszony ennek annyira nem örült, hiszen így a hiányait máshol, másokkal kellett pótolnia. Egyetlen barátnője -párja egykori cinkostársának felesége- elköltözött a városból, rajta kívül meg csak a kocsma vendégkörét ismerte. Így hát egy férj mentes, magányos estén gondolt egy merészet és egy helyi szórakozóhelyre betévedve, fiatal csitriként, átrészegülten kitombolta magát. Másnap hatalmas fejfájással és két vadidegen férfival egy ismeretlen lakásban ébredt. A felismerés pánikba torkolt, majd sürgető meneküléssé. Mikor hazaért a zuhany alatt megígérte magának és a zuhanyrózsának, a csempéknek, a zuhanytálcának, de még a függönynek és a törülközőnek is, hogy többé ilyet nem tesz. Tartotta is magát úgy három hónapig, míg egy veszekedés és a férj távozása után mérgében -és talán bosszúból- ismét bele nem ugrott valakinek az ölébe egy röpke nászra. Miután a családfő hazatért külföldi útjáról tisztázták a helyzetet, de onnantól kezdve már semmi sem volt a régi. Ha épp együtt töltötték az időt, keveset szóltak egymáshoz és a régi kedvesség is egyre ritkábbá vált.
Az asszony a következő férj mentes idejét az anyjánál töltötte Pesten. Ekkor találkozott gyerekkori barátnőjével. Elhatározták, hogy csavarognak, vásárolgatnak egy kicsit, hátha attól majd jobb kedvük lesz. Ekkor tértek be abba bizonyos étterembe, ahol az a bizonyos pincér is dolgozott. A barátnő megrökönyödésére a régi, jól bevált tekintetével rögtön elcsábította a fiatalembert -gondolta ő, de a pingvin is úgy érezte, hogy megint a sárma működött. Valójában mindketten csak a kalandot keresték és csak a hajlandóság apró szikráját észlelték. A fiatalasszony a számla rendezésekor meghagyta a telefonszámát, majd várt. Hetekig. Míg nem egyszer csak felhívta a jóképű pincér s megbeszélték azt az ominózus, baljósan rideg márciusi estét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése