Menekülés
A rend éber őreinek távozása után pár órával egy méregzöld színű taxi parkolt le a hátsó utcában, majd a sofőrje türelmetlenül a dudára tenyerelt. Ahhoz képest, hogy a jármű milyen leélt és majdhogynem igénytelen állapotban volt, gazdája eléggé fenn hordta az orrát. Több éves vezetői tapasztalata azt mondatta neki, hogy a fizikai Nobel-díj várományosa is lehetne. Valójában máshoz nem is értett. Miután elhagyta az elemi iskolát lézengett és a szülein élősködött és az akkori társadalom kirekesztett, legutolsó söpredékének számított, majd mikor eljött az ideje bevonult katonának. A jogosítványát is ott szerezte. Leszerelése után a hivatásos engedély birtokában egy TSZ elnökének sofőrjeként helyezkedett el, majd amint összespórolta a vállalati autó árát, a tulajdonába vette azt. A szövetkezet berkein belül is feketén fuvarozott ismerősöket és azok ismerőseit. Ekkor döbbent rá, hogy "mekkora pénz van ebben". Na, az efféle téveszméi miatt nem kapta még meg a Nobelt...
Egy elegáns ruhába bújt női alak tűnt fel a felső emelet gangján. Sietve bezárta lakása ajtaját és a kis kézi bőröndjét maga után cibálva a lépcsőház ismeretlenje felé vette az irányt. A lépcsők zűrzavarában a sebtében megtömött koffer időnként furcsa játékot űzve tulajdonosával gyenge kontroll mellett bukdácsolt lefelé. Olykor kemény szitkok érték a zabolátlan batyut, rajta levezetve az hölgyben rejlő feszültség egy részét. Az utolsó forduló előtt végül a túlzott stressz és felgyülemlett feszültség kifakadásának következtében a haszontalan vontatott tömeg végül magatehetetlenül zuhogott alá lépcsőfokokon, s végül a hátsó utcai kapunál állapodott meg. Az asszony sírva fakadt. Zokogott, zokogott, míg csak meg nem hallotta az emeleten kinyíló ajtó nyikorgását. Akkor erőt vett magán és hüppögve a motyója után eredt. A kapu nagyot vágódott utána, mikor kilépett a hátsó utca flaszterére. Rögtön a taxi felé vette az irányt, nem nézett se istent se embert. Az alatta lakó öregasszony érdeklődve figyelte az eseményeket. Mindig is megvetéssel nézett a számára túlságosan is erkölcstelen fiatal nőre, viszont túlságosan is érdekelték a környék és a ház lakóinak eseményei ahhoz, hogy erről az aprócska epizódról lemaradjon. Igazság szerint: azután, hogy a fiatal nyomozó és hűséges pincsije hajnalban nála jártak még inkább érdekessé vált a legapróbb légyzümmögés is. Sosem lehet tudni...
Az finom hölgy csak a méregzöld taxit látta, de a végcélja lebegett a szeme előtt. Eltűnni a városból, a környékről, a hátsó utcából. El akarta panaszolni legbelsőbb gondolatait is és ki ennél megfelelőbb személy erre? Természetesen a legjobb barátnő. Van akinek ez a személy egy és ugyanaz az édesanyjával, de neki már csak a gyermekkori pajtásnője maradt. Alig várta, hogy újra bizalmába avassa, hogy ismét kifecsegjék ügyes-bajos dolgait és megoldásokat keressenek a problémákra még ha nem is a legmegfelelőbbek is azok. Lelki szemei előtt látta, hogyan fogadja majd a történteket és azt, hogy miként fog reagálni az elmondottakra, sőt még a körülményeket is a legapróbb részletekig. Tudta jól, hogy egy erkölcstelen lotyónak fogja tartani és egyúttal irigyévé válik, hiszen ő utána nem kapkodnak ennyire a fiatal férfiak -még ha a történetük romantikus tragédiába torkollik is. A képek csak úgy cikáztak előtte, elvonva figyelmét a teljes külvilágtól. Akkor tért csak magához mikor egy hideg kéz ért az autó kilincse felé meredő karjához. Egy pillanat alatt megfagyott körülötte a világ. Légzése felgyorsult, lelkiállapota ismét zaklatottá vált. Nem nézett fel egyből a kézhez tartozó alakra, előbb igyekezett megnyugodni. Csak akkor vonta tekintetét az ismeretlenre, mikor az enyhén maga felé fordította őt. Egy ballonkabátos fiatalember állt vele szemben. A nyomozó. Nem értette, honnan tudhatta meg, hogy őhozzá jön a taxi, de nem érdeklődött feleslegesen. A hadnagy viszont épp annyira meglepődött a furcsa találkozáson, mint a finom hölgy. Valójában azért érkezett, hogy azokat kérdezhesse ki, akikkel a korai órákban nem találkozhatott, viszont meglepte, hogy az ügyben első számú érdekelt sietősen távozni akar. Meg akarta tudni, hogy miért ez a hirtelen távozás. Az asszony azt hazudta, hogy a barátnőjével van találkozója és, hogy már napokkal ezelőtt megbeszélték, csak azt az aprócska mozzanatot felejtette el, hogy reggel még azt állította, hogy semmi dolga nem akadt arra a napra. A fiatal hadnagy éles elméjében ez azonban rögtön szöget ütött. Mivel oka nem volt tovább tartóztatni ezért csak annyit mondott útravalóul, hogy elérhető legyen és bármikor felkereshetik újabb információkért. A nő bólintott, majd gyorsan az autóba vágta kofferjét és a finom ruhákba burkolt testét és parancsolóan utasította a sofőrt, hogy csipkedje magát, mert már így is késésben van. A motor hirtelen felpörgött, hogy mozgásba hozza a járművet. A táj sietősen rohant el mellettük, maga mögött hagyva a nyomozót, az szomszédokat, a hátsó utcát, s mind azt, ami eddig a feszültségét keltette benne. Úgy gondolta ez a megfelelő megoldás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése