2020. április 9., csütörtök

Szolgálati anekdoták - 175. rész


Kezdem úgy érezni, hogy Totyi bácsi helyét megörökölni a komáromi istállóban egyet jelentett a gépek kiszuperálásának előjogával is. Ötödik szolgálatomat adtam a mai napon, de a második Bz-t selejteztem ki! Lassan rosszabb statisztikám lesz, mint Géprongáló barátomnak!
A 390-es pápamobillá alakítása után ismét egy vizes esettel gazdagodtam. Ezúttal Fehérvárra érkezés után, vezetőálláscserét követően - épp hogy letettem a cuccom -, leállt a motor! Behelyeztem a vezetőasztal kulcsot, elfordítottam és lám: bejelzett a szeszhiány... akarom mondani a vízhiány! Rögvest telefonért nyúltam, felhívtam a fehérvári felvigyázót és jelentettem neki az esetet. Ő cserével kecsegtetett, de pár perccel később megjelent a márkaszerviz három jeles képviselője. Az egyik kannában hozott hűtővizet, a másik szerszámot, a harmadikat pedig egy kutya kísért. Valami pumi szerűség. A fűtőház őrzővédője. A szerszámos volt a legvékonyabb, így ő kígyó módjára beslisszant a Bz és a peron közé, kinyitott két golyós csapot, a kannás a szárnyszivattyúhoz tartotta az eszközt és pumpálni kezdett, a harmadik pedig megvakargatta a kutya füle tövét. A művelet végeztével ellenőrizték a kiegyenlítőtartályt. Szivárgott. Egyetlen csavar eltávolításával lekapták a fém burkolatot, rászorították a kupakot és már indulhatott is a motor. Megköszöntem a gyors javítást és tíz perc késéssel elindultunk Komáromba.
Idehaza KZ váltott (ismét), majd három órával később, visszaútban Almás de Füzitőn neki is megállt a motor. Közel hét liter vizet szivattyúzott fel, hogy tovább tudjon indulni. Ezzel a járgánnyal tovább biztonságosan szolgálatot ellátni nem lehetett, ezért kértem a fehérvári felvigyázót, hogy cseréljük ki - ha lehet. Ha jól emlékszem hat Bz van jelenleg javítás alatt a fűtőházban és kettő volt ott épp szolgálatmentesen. Így kaptuk meg a 321-est. Remélhetőleg a soron következő vizsgálatig ez már kitart!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése