A vadászidény kezdete
Két nappal G és nomádjai felbukkanása után megjelent az első partiumi chapterünk, Szatmárnémeti elnöke és két tagja Hombár és egy szolnoki prospect társaságában. Lafaty Bandival és Csongorral épp az Egyeskét bütyköltük a műhelyben, a tetováló szalonból pedig Bobby és Csoki gépei zümmögése szűrődött át a bár felől érkező rock klasszikusok közötti szünetben. Szabadulásunk után beindult az élet az új klubháznál - amit a közelebbi szomszédok rendre szóvá is tettek.
A V2-es motorok ütemes rotyogására Majom és Picúr elhagyta a bárpultot és az udvarra siettek, mi pedig befejeztük a szerelést, felkaptuk mellényeinket és elhagytuk a műhelyt, hogy az érkező delegációt üdvözölhessük.
- Mi ez az új mez? - érdeklődött Nicu, a szatmári prospect klubunk új elnöke, mikor meglátta a kamuflázs mellényünket. Az elődjét még a télen elütötte egy busz, mikor át akart kelni az úton. Hogy szándékos, vagy a véletlen műve volt-e, az sosem derült ki. Minden esetre Nicu idegesítő vihogása azóta megszűnt.
Amíg mi négyen az egyik hazai BV intézmény létszámát növeltük és az államkasszát csapoltuk a benti létünkkel (jó reggelt!), addig a Szatmárnémetiben székelő Rebels of Partium MC-t hangaround státuszból prospect státuszba emelték. Ez annyit jelentett, hogy a régi colorjukat már el kellett távolítaniuk, a helyére pedig a mi színeinkben kellett felvarrókat helyezni. A különbség a mi mellényeink és az övék között mindössze annyi, hogy náluk a klub logója alatt, a Bottom rockeren még Prospect felirat olvasható.
- A régit lefoglalta a rendőrség. - minden alkalommal ezt válaszolta valaki, ha szóba került. Ezúttal Szigorú felelt a kérdésre a leggyorsabban.
- És az új pólótok? - tárta szét Majom mellényét Hombár, hogy jól láthassa a feliratot: - Hunter Crew? Mi ez?
- Gyertek be a szobába és elmagyarázunk mindent. - feleltem és megindultam a bár felé, hogy mutassam az utat. A jelölteket Csongor a kijárat és a motorok felügyeletére utasította.
Mindegy, hogy melyik chapter jelöltje vagy, bármely tag adhat neked olyan utasítást, amit azonnal végre kell hajtani.
- Különben mi járatban vagytok? - kérdezte Lafaty Bandi Nicu vállára téve a kezét.
- Elvileg a szabadulási bulitokra jöttünk, amire egy hónapja kaptunk meghívót, de tegnap felhívott minket G, hogy előbb jöttetek ki. - kezdte mondandóját már a titokszobában Hombár. Nem lepett meg, amit hallottunk.
- Ettől függetlenül eljöttünk, hogy megnézzünk benneteket. - tette hozzá Nicu.
- Ez igazán kedves tőletek. Remélem itt maradtok. - néztem körbe a vendégeinken, akik mind helyeslően válaszoltak. - A régi klubház feletti lakásokban biztosítunk szállást. Kaptok egy-egy ágyat, a hűtőket pedig feltöltetjük valami kis kajával, meg innivalóval. - jeleztem Csongornak, hogy menjen ki és szóljon valamelyik helyi jelöltnek, hogy intézze el ezeket a feladatokat.
- Meséljétek már el, hogy mi ez az új color, meg ez a "Hunter Crew"? - könyökölt az asztalra Hombár. Úgy éreztem ezt a kérdést még párszor meg kell válaszolnunk, de nem bántam. Örültem, hogy valami új történik. Valami izgalmas.
- Kaptunk egy fejvadász ajánlatot. Közvetlenül a helyi rendőrség ajánlásával és támogatásával fogunk kőrözött bűnözőket rács mögé juttatni. - adtam egy címszavas választ Hombár kérdésére.
- Nem veszélyes ez egy kicsit? Egy részük üzleti kapcsolatban áll velünk.
- Ezzel tisztában vagyunk, de velük szemben nem teszünk lépéseket, sőt inkább az ő ellenlábasaikat juttatjuk rendőrkézre.
- Kicsit vamzerkedés szagú a dolog.
- Annak hat, de nincs más választásunk. Kell néhány jó pontot szereznünk a törvény képviselői előtt, hogy legközelebb se kasztlizzanak be minket évekre, évtizedekre.
- Milyen szinten képzelitek ezt el?
- Minden tag maga dönti el, hogy csinálja-e, vagy se. Viszont a "vadászoknak" kötelező minden információt átadni, amit kérnek.
- Lesz külön megjelölése ennek a vadász csoportnak.
- Amit láttok, annyi. - mutattam Majom szerelésére, aki erre szélesre tárta a colorját. - Mindössze a kamuflázs mellény és a "hunter crew" feliratos póló. Külön a colorra felvarrni patch-ként túlzásnak éreztük, mikor beszéltünk róla. Ha egyet ért vele minden elnök, akkor a szabálykönyvbe is felvesszük. Viszont annyi lenne a kérésem, hogy minden chapter más-más mintájút használjon.
- Szóval ti négyen már biztosan vadászni fogtok?
- Így van. A roadrunner csoport vezetését emiatt át is adtam G-nek és a nomád chapternek.
- Miért nekik?
- Most indulnak, kell a biztos anyagi háttér.
- Meg nem árt, ha nem kezdenek el zúgolódni, hogy semmi támogatást nem kapnak meg az anyaklubtól - tette hozzá Szigorú.
- És nálunk úgysem maradt roadrunner. - tette hozzá Lafaty Bandi, az egykori csoportvezető. Ekkor vizsgálták meg jobban a mellényét és nyugtázták, hogy már tényleg nincs köze hozzá.
- Szóval ha csatlakoznánk ehhez a fejvadász izéhez... akkor kell egy ilyen mellény és kész?
- Fel kell vennetek a kapcsolatot a helyi rendőri szervvel. Mi előtte szólunk Horációnak, aki majd beprotezsál. Utána megkaptok minden szükséges infót a kőrözött személyekről. Sajnos Szatmárnak a maga módján kell intéznie a dolgot, mert a nyomozónk keze már addig nem ér el. - egészítettem ki Hombár felvetését.
- Van valami kvóta, vagy elvárás?
- Egyértelműen élve kell átadni a személyeket. Kvóta és munkamódszer nincs meghatározva és időhatár se, de azt nem árt tudnotok, hogy nem vagytok magánnyomozók. Érdemesebb azokra a kőrözött személyekre rámozdulni, akiknél már hasznos infó adása mellett is van valami kifizetés.
- És mikor kezditek...
Ebben a pillanatban lépett be az ajtón Bajusz és szakította félbe Hombár mondandóját. Köszönés nélkül a kezében egy pendrive-ot lobogtatva, hóna alatt egy laptoppal a helyére ült. A két elektronikai eszközt egymáshoz csatlakoztatta, és a szolnoki elnök felé fordította:
- Most kezdjük. Megkaptuk Horációtól annak a pár száz kőrözött személynek az aktáját, akiket itthon köröznek. Ez jelenleg... 15 ezer fő?! - hőkölt kicsit vissza a titkárunk.
- És mindegyikért fizetnek?
- Öhm... - görgetett az aktákban egyet Bajusz - nem. Nem mindegyikért. Szóval kikeressük, amik pénzesek, meg mondjuk helyben vannak és intézzük.
Kinyílt a szoba ajtaja és Csongor lépett be rajta. Beljebb lépett és félreállt az útból. Egy 190 centi magas, hosszú szőke hajú, jéghideg tekintetű motoros érkezett a szobába: Cinege. Bőrkabátjára húzott farmer colort hordott, amiről a szokásos felvarrókon kívül egy messziről világító side rocker gúnyosan nézett rám: Nomads. Alatta nem sokkal egy "In memoriam FRANKIE" patch jelezte, hogy még van mit pótolnunk az új mellényeinken. Felkeltem a helyemről és üdvözöltem, ő dörmögő hangján válaszolt:
- Jó titeket újra kint látni, testvérem. Miről maradtunk le? - mosolygott vissza gyermeki csillogással a szemében.
- Épp az új terveinkbe kezdtem beavatni a jelenlévőket.
- Remek. Kíváncsian várom.
Egy másik letenyei srác lépett be a szobába mielőtt Csongor bezárhatta volna az ajtót. Egy velem azonos magasságú, kigyúrt fickó. Mélyen ülő szemeivel gyorsan körülnézett és mikor észrevett felém indult. Acélbetétes bakancsa nagyot koppant minden lépésnél, kopasz fején a helyiség lámpáinak fénye megcsillant.
- Ő itt Dan. - mutatott be bennünket egymásnak Cinege.
- Elnök úr?!
Szalkai "Dan" Dániel azoknak a srácoknak a tagja, akiket még Frankie avatott jelöltté, de már Cinege taggá. A huszonöt éves fiatalember négy évet töltött a seregben és békefenntartóként megjárta a Közel-keletet. Az utolsó egy évét a határon töltötte, ekkor ismerkedett össze a letenyei chapter-ünk több tagjával. Több nyelven beszélt folyékonyan, de mivel a honvédségben nem látta már a perspektívát, így leszerelt, vett egy motort és első útja hozzánk vezetett.
Mikor mindenki helyet foglalt gyorsan vázoltam a két frissen érkezett letenyei tagunknak, hogy miről volt szó addig. Dan folyamatosan a gondosan nyírt, vékony körszakállát simogatta és szemében némi lelkesedést véltem felfedezni. Az ülés után odajött hozzám és megkérdezte, hogy szívesen csatlakozna a vadász csoporthoz. Ezek szerint jól láttam, hogy érdekli a dolog. Bajusszal keríttettem neki egy H-C pólót és közöltem, hogyha nála nagyobb tisztségű tag nem csatlakozik a csoporthoz, akkor a saját chapterében ő vezetheti az evvel járó feladatokat.
Még a titokszobában megvitattunk pár klubot érintő kérdést, többek között a jelöltek próbaidejét. Igazat adtak abban, hogy sokan túl hirtelen jutottak teljes tagsághoz. Felállítottunk egy új rendszert, miszerint minden jelöltet be kell mutatni a teljes tagságnak mielőtt felavatják. Ezt egymás látogatásával tudjuk megvalósítani. Valamint rendeztük a maximális jelöltek számát háromban - ez viszont már nem befolyásolta az addig felvetteket. A szatmárnémeti prospect klubunk státuszát már másként láttuk, hiszen őket mindenki ismeri az előző évi nagygyűlés óta, rendszeresen jelen voltak minden hivatalos rendezvényen és azokon kívül. Hombár szerint a következő "Anniversary run" alkalmával teljes jogú chapter-ré válhatnának. Cinege és én is jó ötletnek tartottuk ezt.
Kisebb megbeszélések még zajlottak a délután és az este folyamán, de azokat előbb-utóbb mind a sörök fogyasztásába és nők ecsetelésébe torkolltak. Éjfél felé egy Yamaha R1-es dohogására lettünk figyelmesek. Az udvaron felállított grill mellett ácsorogtunk, Bajusz a húsokat forgatta, Majom és Csongor a lányokat, mindenki más jóízűen beszélgetett. Ahogy a motor begurult mellénk egyből felismertük: Turul volt az. Leállította a gépét, leszállt róla, levette a bukóját és kesztyűjét, amiket a tankra helyezett, majd köszönt.
- Hát te? - kérdezte széttárt karokkal Lafaty Bandi, és üdvözlésként meglapogatta egykori beosztottja vállát.
- Hazalátogattam. - felelte röviden. Az ő colorján is friss felvarrók világítottak.
- Igyál valamit! - invitálta Hombár felé nyújtva egy sört, amit a mellette elhelyezett, jéggel töltött hordóból húzott elő. Hogy végül is a hordót helyezték-e mellé, vagy ő helyezkedett úgy, hogy könnyen hozzáférjen, az nem feltétlenül egyértelmű.
- Kösz, de még vezetnem kell hazáig. - ez alatt azt értette, hogy 'Szemesig. - Különben is csak veled szeretnék beszélni pár szót, ha lehet. - fordult felém. Mindenki elhallgatott és minket bámult.
- Persze, gyere, menjünk. - mutattam a műhely felé.
Odabenn leültem az egyik körszékre, egy másikat az újdonsült RR. Captain-nek kínáltam fel. Ezek az alacsony, gurulós ülőalkalmatosságok arra voltak hivatottak, hogy a szerelőknek ne kelljen hajolgatniuk szerelés közben.
- Már ne haragudj, de ennyire semmibe veszed a nomádokat, hogy a titokszobába se hívsz be? - kezdte a mondandóját. Kicsit támadásnak hangzott, de inkább elhessegettem annak a lehetőségét, hogy a szurkálódásra agresszíven reagáljak, ezért rágyújtottam egy szivarra.
- Semmi bajom veletek, de a titokszobába Nicuék épp gruppenben tolnak pár csajt... vagy egymást és nem szeretném azt látni. De ha már szóba hoztad, akkor tisztáznék pár dolgot! Egy: nem én hagytam cserben az anyaklubot, hanem ti. Kettő: mint látom megkaptad Lafaty Bandi rangját és az üzlet vezetését, amivel elég jól kereshettek, ha nem basszátok el. És négy: senki nem mondta nektek, hogy utálnának benneteket, de ha nehéz felfogni, akkor elmagyarázom, hogy bár mindenki támogatta a nomád chapter megalakulását, mégis szakadárként tekintünk rátok. Semmi nem indokolta, hogy G létrehozza, mert szükség nem volt rá, az egyetlen feladatot, amivel pénzt kerestek innen is el lehetett volna végezni. - beleittam a sörömbe - Van még kérdés ezzel kapcsolatban?
- Nézd. Nekem G azt mesélte, hogy két napja, mikor itt jártak úgy bántatok velük, mintha nem a klubhoz tartoznának. - védekezett Turul.
- Mit mondott? - vontam fel a szemöldököm a csodálkozástól.
- Azt, hogy körbeálltátok őket és passzív agresszív módon kitessékeltétek őket a klubházból.
- Elkezdtek pusmogni, miután kijöttünk a titokból. Megkérdeztem, hogy indulnak-e? Aztán kikísértük őket.
- Egy történet, két szemszögből. - lógatta a fejét Turul. Talán már azt is megbánta, hogy nomád lett. Kis szünet alatt beleszívtam a szivaromba.
- Amúgy mi a helyzet nálatok? Hogy alakulnak a dolgok?
- Jól, jól. Elsősorban azért jöttem, hogy az áldásodat kérjem egy új üzlet indítására.
- Ezt miért nem G kéri?
- Egy darabig nem fog idejönni és megkért, hogy ha már úgy is erre jövök, ugorjak be és kérdezzem meg.
- Na látod, az ilyen húzásai sokkal jobban bomlasztják az egységet, mint az, hogy ki mit gondol rólatok. - kortyoltam egyet a sörömből, hogy elnyomjam a haragom. - Milyen üzletről lenne szó?
- A klubházban kialakítottunk egy nyilvános kocsmát. Olyat, mint ami itt is volt mielőtt... És hát kerestünk pultosnak lányokat. Néhányan nagyon belevalók és a bevállalósabbik fajtához tartoznak. Kitaláltuk, hogy biztosítunk számukra egy-egy estét, amikor táncolhatnak és elvonulhatnak egy-egy menetre faszikkal. Persze közben keresnének pár forintot, amiből rendesen lejattolnának.
- Eddig értem. Semmi akadálya a dolognak, csak arra figyeljetek, hogy minden lány megbízható legyen. Ne legyenek sittes, meg BM-es ismerőseik, rokonaik, mert akkor nagyon hamar kiborulhat a bili és ti mentek a sittre futtatásért.
- De nálunk csak táncosként szerepelnének.
- Ez a bíróságon édeskevés. Hivatalos szerződésük legyen, ahol tételesen le legyen írva, hogy mire alkalmazzátok őket. Akkor nem baszhatnak meg érte, ha csak pultosként, felszolgálóként, vagy táncosként szerződtetitek őket. A kúrásért meg úgy jattolhatnának a legtisztábban, ha ti adtok nekik albérletet és akkor a kecske is jól lakik, meg a káposzta is.
- Oké, továbbítom a vezetőségnek.
- Amúgy csodálom, hogy G ebbe belement.
- Ne is mond. Eleinte totál ki volt akadva. Csak később a Róka megsúgta neki, hogy odahaza, Keszthelyen ők is lányok futtatásából éltek és mekkora biznisz, milyen nagy lóvékat szakítottak és nem kell tartani a bukástól se, mert már ismerik a rendszert. Tudják mit hogyan kell okoskodni, hogy jól fusson a szekér.
- Gondolom ez a Róka a feloszlott keszthelyi klubnak a tagja volt. - tettem a hülyét. Cinege mindent elmesélt, Bajusz pedig lenyomozta a G által nálunk hagyott lista alapján. A keszthelyi klub elnökéről még Szigorú is tudott pár infóval szolgálni.
- Az alelnöke.
- Ki volt az elnök?
- Valami József. Mindenki csak Dodinak hívta. Most a Hűvösben csücsül.
- 'Kőhidán? Akkor jó sok lehetett a rovásán.
- Valójában mindenki kapott pár hónapot, de a legnagyobbat ez a Dodi kaszálta: tizennyolc évet. Mikor a többiek kiszabadultak egyből összeverődtek és a folytatást ecsetelgették. A colorjukat ugyanúgy elkobozták, ahogy a tiéteket, csak náluk az egész klubot betiltotta a bíróság, így kénytelenek voltak más megoldást keresni.
- Látod nekem G ezt se részletezte ennyire, mint most te. - böktem Turul felé a szivarommal. Talán egyre csalódottabban gondolt már új elnökére. - Mi alapján osztottátok szét a keszthelyieket? - a kérdést már feltettem Cinegének is, de kíváncsi voltam rá, hogy az új RR. Captain milyen verziót ad elő.
- Úgy tudom, hogy Cinege vitte azokat, akiket ismert, Róka kivételével.
A letenyei elnök úgy fogalmazott, hogy akikben jobban megbízott. Ismerte már régről a keszthelyieket és ki nem állhatta Dodit és egyes társait, többek között a sunyi Rókát. Attól függetlenül, hogy csak alelnök volt, több disznóságot csinált, mint a klub vezető, de mivel a felelős mindig a szervezet első embere, így egyértelmű volt, hogy kit zárnak be hosszabb időre. Ráadásul az alelnök és a Sgt. at Arms is ellene vallott a bíróságon. Ennyit a nagy összetartó kultuszról.
- Volt bármi szortírozás, vagy mindenki kapásból megkapta a jelöltséget?
- Nem válogattunk. G úgy gondolta, hogy majd a jelöltség alatt lemorzsolódik, aki nem alkalmas.
- Azt viszont elfelejtette a fiú, hogy ezek már valahol klubtagok voltak. Együtt motoroztak. Ismerik egymást. Megvédik egymást, ha kell. Szerinted nem fognak a nyakatokra nőni?
Nem felelt, csak merengőn a plafont bámulta. A neon lámpa körül két légy kőrözött.
- Jobban szemmel kell tartanotok őket. Minél többször külön választani egymástól, hogy ne tudjanak pusmogni. Ha kell vegyétek el a telefonjaikat.
- Megtehetjük?
- Klubszinten nem rendelhetjük el, ahhoz elnöki tanács kell. A belső szabályzatban viszont szigoríthatjátok a feltételeket. Az üléseken a jelöltek úgysem lehetnek ott, ti meg olyan döntéseket hozhattok, amire szükség van.
- Más egyéb?
- Vigyétek el őket túrákra, más chapter-ekhez, klubokhoz. Kérjétek ki mások véleményét az újakról. Mindent jobban kell csinálnotok, mint ők valaha. Mondjuk motorozzatok gyorsan és ha nem tartják a tempót még mindig mondhatjátok, hogy ez ide kevés.
- Gyorsabban motorozni nem lesz nehéz. Közülük mindenki cirkálóval jár. Az R1-esemmel nem veszik fel a versenyt. - széles vigyor terült el az arcán.
- Akkor mindent megbeszéltünk?
- Még Bandival egyeztetnék pár dolgot.
- Rendben. Beküldjem? - keltem fel a székemről.
- Majd megkeresem.
Néhány órával és sörrel később egy járőrautó fordult az udvarra. Sem megkülönböztető jelzés, se sietség. Az autó megállt. Az anyósülésről Horáció szállt ki. Elé siettem:
- Hát te?
- Egy bejelentést jöttünk ellenőrizni.
- Akkor eltévedtetek. Nem hiányzik semmink.
- Lakossági bejelentés érkezett, hogy túl hangosak vagytok.
- Azt is megmondod, hogy ki tette a bejelentést?
- Ezt nem áll módomban közölni.
- Hát persze...
- Az utóbbi időben megszaporodtak az efféle bejelentések.
- Úgy érted, amióta kijöttünk?
- Úgy... Hogy haladtok a kapott anyaggal?
- Pár órája kaptuk kézhez. Mit vársz tőlünk? Ami nektek hónapokig nem vezet eredményre, az majd nekünk fél nap alatt menni fog?
- Ne húzzátok az időt, azt javaslom.
- Megkönnyítené a dolgot, ha esetleg lenne egy konkrét személy, akit kerestek.
Erre Horáció az autóhoz lépett és a műszerfalról egy aktát emelt el. Felnyitottam, belelapoztam.
- Van köztük ismerős arc?
- Majd holnap józanul, és természetes fénynél jobban megnézem. - hazudtam szemrebbenés nélkül. Az aktában szereplő tíz körözött bűnöző közül nyolcat felismertem, azok közül három rendszeres látogatója volt a letenyei klubháznak. Cinege még üzletfélként mutatta be őket a Vikings MC jelölt időszakában.
- Jelentkezz, amint van valami! Ketyeg az idő... elnök úr! - hangja fenyegetően hatott. Sarkon fordult, beszállt a kocsiba és kitolattak az udvarról. A szolnoki Prospect-et utasítottam, hogy zárja be a kaput és gondja legyen rá, hogy senki ne jöjjön be rajta reggelig! Megfenyegettem, hogyha el mer aludni az őrségben, vagy bárkit átenged, akin nincs color, akkor soha nem lesz a klub tagja. Ezután szóltam Dan-nek és Majomnak, hogy sürgősen gyűljünk össze a titokszobában.
- Mi a gond, főnök? - zárta be a szoba ajtaját maga mögött Majom, miután mindenki jelen volt.
- Ezt az aktát kaptam most Horációtól. - dobtam az asztal közepére a köteget. A három ismerős körözését előtte kivettem, azokat Dan elé csúsztattam. - Gondolom ismerős arcok.
- Az arcuk igen, de nem így ismerem őket. Golyó, Koksz és Raj a becenevük. Rendszeresen bejárnak hozzánk a klubba. Vagyis Raj nem, mert őt a múlthéten eltették láb alól. Legalábbis a Golyó ezzel dicsekedett.
- Dicsekedett?
- Az útjukban volt.
- Mivel foglalkoznak? - érdeklődött Szigorú.
- Amivel pénzt lehet keresni. Mindegy nekik, hogy krumpli a vasárnapi piacon, vagy kokain. Mondhatjuk, hogy a déli végen ők jelenleg az alvilág királyai. Biztos lehetsz benne, hogy amihez közük van, azt vagy erővel, vagy zsarolással vették el valakitől.
- Hogy kerültek körözési listára? - adta az értetlent Picúr.
- 95-tel mentek a 30-as körzetben.
- Azért csak bírságot szoktak kiszabni. - értetlenkedett Majom.
- Igen, csak hogy a rendőrök elől menekültek. Az alig feltűnő Bömös csomagtartója roskadt a marihuánától. A zsandárok ellenőrizni akarták az elakadásjelző háromszöget, meg a többi szart. Ezt nem engedhették így kereket oldottak.
- Hogy úszták meg, hogy ne kapják el őket?
- Mire a járőr észbe kapott, már árkon bokron túl jártak. Van egy biztos búvóhelyük, egy régi raktáruk. Ott dekkolnak másfél hónapja. Időről időre átugranak hozzánk, ha otthon vagyunk, meg mi viszünk nekik kaját, meg ezt-azt.
- Bakker. Az gáz. - csúszott ki a számon.
- Mi legyen velük? - érdeklődött Cinege.
- Látogassátok meg őket. Meséljétek el nekik, hogy mibe kezdtünk. Aztán ajánljátok fel, hogy az ellenlábasaikat felnyomjátok, ha kellően megfizetik.
- Veszélyes játék lesz. - jegyezte meg a letenyei elnök.
- Egy próbát megér. Azért tudassátok velük finoman, hogyha rosszra fordulnak a dolgok, ha a klub tagjainak, vagy hozzátartozóinak bántódása esik, akkor ők is mennek a lecsóba.
Egyetértően bólintottak a letenyei srácok.
- Őt ismerem. - emelt fel egy körözést Szigorú. - Egykor klubtársam volt. Viszont itt nem esik róla szó, hogy még tag lenne. Nem lennék meglepve, ha kibaszták volna.
- Őt se adjuk fel?
- Ahhoz engedélyt kellene kérnünk. Meg pár infót. Itt azt írják, hogy tartózkodási helye ismeretlen. Már két éve.
- Lehet a pajtásai rejtegetik. - vetette oda Majom.
- Kizárt. Attól, hogy valakit köröznek, még simán mutatnák magukat. Szerintem inkább külföldön lesz.
- Akkor őt hanyagoljuk. Ha kérdezi, majd azt mondom Horációnak, hogy külföldön van.
- Azért futok pár kört. Érdekel mi lett a sráccal.
- Többiek?
- Senki más nem ismerős. - tették elém az akta tartalmát a társaim.
- Ők itt öten helyiek. - emeltem ki a kötegből a körözéseket. - Még a klub indulásakor okoztak némi fejfájást nekünk és főként Billy Crow-nak. Elég rosszul viselték, hogy rövid idő alatt és az ő anyagi támogatásuk nélkül kezdtünk üzletbe a városban. - tartottam némi történelem órát a szobában ülőknek.
- Gondolom az is szúrta a szemüket, hogy az illegális bizniszekből nem jattoltatok le. - dörmögte Picúr. Azoknak a bizonyos üzleteknek ő és Cinege aktív résztvevői voltak.
- Jól gondolod.
- A strázsamester majd firtatni fogja, hogy ezekről az arcokról mit tudsz.
- Hogy te milyen szavakat ismersz? - fordult Picúr felé gúnyosan Majom.
- Bekaphatod! - bokszolt bele barátilag a testőröm vállába az óriás, amitől az apró szőrös emberke majdnem lefordult a székéről. A többiek ezalatt jót nevettek.
Majom lánya
A rögtönzött megbeszélés után mindenki oda ment, ahova akart. A vendégeink többsége a számukra felkínált szállásokat foglalták el. Majom hazáig kísért: mivel az ő lakását Cinege és Dan lakta be. Valójában a szabadulásunk óta nem nagyon járt a lakásában, a legtöbbször vagy nálam húzta meg magát a kanapén, vagy a klubházban valamely kiégett lotyó karjai közt a biliárdasztalon.
Tizenegykor matatásra ébredtem. Csongor ért haza, és a konyhában pakolta el azokat a cuccokat, amiket vásárolt - ugyanúgy, mint a hétköznapi emberek. Egy ujjatlan pólóban és rövidgatyában kicsoszogtam hozzá. Automatikusan elindította a kávéfőzőt és lejelentett:
- Intéztem az őrségváltást. Vili a bejáratnál, Füttyös pedig a klubban. Bobby-ék kinyitottak, Bandi pedig az "Egyeskét" ápolgatja. Azt mondta, ha üzemképes lesz gurul vele.
- Köszönöm. Pihenj le, ha nincs más dolgod.
Mosolygott a szakálla alatt, majd a szobájába ment. Miután lefőtt a kávé töltöttem egy bögrébe magamnak, és kimentem a teraszra.
- Van még? - reszelős, álmos hangon szólalt meg egy kanapén felejtett pokróc Majom hangján.
- Tölts magadnak. - vetettem vissza a vállam felett és kiléptem a teraszra.
Szerencsére jó idő fogadott - és a kutyám. Megvakargattam a füle tövét, leültem a szokott helyemre ő pedig lefeküdt mellém. Nagy sóhajt engedett el, amitől mindig mosolyra görbül a szám. Alig pár perccel később Majom jelent meg, pokrócba csavarva. Lezuttyant mellém, kicsomagolta magát és falatozni kezdett a rejtve kihozott tányérról. Minden falat mellé szürcsölt egyet a forró feketéjéből. A csatazaj szerű csámcsogásra Corey III. ismét egy nagyot sóhajtott. Megcsörrent a testőröm telefonja. Majom letette az előttünk álló asztalra a tányért és beszélgetésbe elegyedett a lányával. Előre dőltem és loptam a tányérból - a húsból a kutyának is dobtam egy koncot. Majom egyre feszültebb lett és nem az elcsent kaja miatt.
- Jól van, kincsem. Gyere. - azzal lerakta. - Rohadt szemét! Kinyírom azt a faszt! - szeme villámokat szórt. Látszott, hogy nem lehet egy szimpla "nyugi" elejtésével lerendezni. A családjáról volt szó és ilyenkor Majom nagyon eszelőssé tudott válni.
- Ezek szerint nem jó hír? - spanoltam tovább a dühét.
- Hát kurvára nem! Az a szarházi G félrekúrt az én kicsikém mellett! Érted? Az én lányom mellett!
Vitathatatlan, hogy Majom lánya meglepően vonzó teremtés volt - apja láttán nem gondolná senki, hogy rokonság van köztük. Hibátlan alakját nagy mellei és szőkére festett haja egészítették. Testét tetoválások borították és mindig eszméletlenül kacéran viselkedett. A puhány pöcsöket mocskos szájával ijesztette el, a túl rámenőseket meg apja felemlegetésével, vagy Muay Thai tudásával szerelte le. Amikor G-vel a szolnoki klubházban először összejött Majom egy jól irányzott ütéssel fektette ki a barátunkat. Az sosem zavarta a testőrömet, ha a lánya bárkivel lefeküdt, de ha az a klub tagja volt, akkor az illető számíthatott egy alapos gyepálásra.
- Ide jön? - kérdeztem Majomtól.
- Úton van. Mórról hívott.
- Akkor induljunk. - felemeltem a tányért az asztalról, a kutyám elé tettem, majd bementem a házba. Még hallottam, hogy Majom megpróbál elcsenni valamit a tányérról és Corey III. erőteljesen rámordul.
Fél órával később már a klubházban voltunk. Bajusz fogadott minket:
- Felhívtam pár arcot. Adtak némi infót azokról, akiket átadhatunk Horációnak. Itt vannak. - nyújtott át egy jegyzetet nevekkel és az információkkal. - Szigorú elment Pestre Picúrral, ő azt a vonalat csekkolja. Cinege és Dan nemsokára megérkezik... és itt is vannak! - mutatott a kapu felé, ahol a két letenyei tagunk gurult be.
- Van egy kis gond! - kezdte Cinege, miközben a bukóját vette le.
- Halljuk!
- Golyó és Koksz nem akar hallani semmiféle alkuról. - álltunk fel egy körbe az udvaron. Cinege a motorjára támaszkodott, Bajusz egy füves cigire, én szivarra gyújtottam.
- Akkor meg kell győznünk őket. - jelentette ki Majom. Helyeslően bólintottam.
- Ezeket add át Horációnak. Örüljön neki. Mi pedig ebéd után ellátogatunk Letenyére.
- Útba ejthetnénk a Nomádokat. Lenne egy kis lerendezni valóm azzal a szarházival!
- Mi történt? - érdeklődött Cinege.
- G félrekúrt és Majom lánya megtudta. Most épp ide tart.
- G?
- Nem, a lánya.
- G-nek van lánya? - vonta fel ritka szemöldökét Dan.
- Nem G lánya, hanem Majomé.
- G-nek fia van. - szólt közbe Bajusz.
- Az is buzi. - dünnyögte Majom.
- Az a srác nem a fia. A DNS vizsgálat bebizonyította. - mentettem ki az egykori alelnökömet.
- Attól még nagyon hasonlít a huszonéves G-re. - jegyezte meg Bajusz.
- Nem vitatom, de nem a fia.
- Nem csodálom, hogy nincs gyereke... - puffogott tovább Majom.
- A lányod majdnem szült neki egyet. - erre a kijelentésemre a többiek röhögni kezdtek, a testőröm szemei meg szikrákat szórni, mint a Lafaty Bandi keze alatt dolgozó flex, ami épp ekkor sikított fel. Valamit motyogott még az apró szőrös emberke, de senki nem hallotta a nagy zajban. Nem feszegettük tovább a kérdést, inkább megnéztük, hogy min ügyködik az alelnök a garázsban.
- Segítsünk? - veregettem hátba Bandit.
- Miért álljak ellen?
Mindenki levetette a mellényét és munkához láttunk, Bajusz pedig elhajtott, hogy Horációnak átadja a jegyzeteket. Néhány perccel később Lafaty Bandi irányította a munkákat, mi pedig nyakig olajosan tettük, amit mondott. Egy Sportster hangja szakította meg a lázas bütykölést. Majom földhöz vágta a villáskulcsot és gyakorlatilag kirohant a garázsból. Mi lassan kilépdeltünk utána.
A leányzó arcán elkenődött a szemfesték - egész úton a sírással küszködhetett. Fekete bőr nadrágot viselt, ami vékony lábain testhez simulva feszült. Felül a Harley-Davidsonos kabátjára a klub P.O.L. mellénye volt húzva. Apja karon ragadta és bevezette a nála fél fejjel magasabb lányt a klubba. Az ajtó alig zárult be mögöttük a Füttyös viharzott ki rajta és két vendég.
- Majom nem szarozik, ha a lányáról van szó. - jegyezte meg Füttyös.
- G megcsalta a kis csajt. - bökte oda Dan.
- Muszáj mindenkinek szétkürtölni? - korholta le Cinege.
- Nem árt ha tudja. Várjunk pár percet, azalatt befejezzük Bandi motorját. Aztán tudjuk meg, hogy mi történt pontosan. - javasoltam a társaimnak.
- Utána elindulhatnánk. - tette hozzá Cinege.
- Pont ezt akartam javasolni.
Amit a szerelés után tudtunk meg Majom lányától, az egy külön fejezetet érdemel.
