Szédültek

Ezerszer kerülhetsz, járhatsz egy-egy helyen, de nem unod meg. Azért mész oda, mert neked ott jó. Nekem meg munkahelyi kötelesség.

Kérdeztem Madárdobálós Sanyit a szolgálat végén - de lehet, hogy ténymegállapítás volt -, hogy ők valószínűleg az oroszlányi ingától ilyen szédültek. Mármint a tatabányaiak. Kivéve a Sanyit, mert nála tuti, hogy más probléma is van, különben nem dobálná oly lelkesen a madarakat. 

Hogy a nyaka nyúljon meg minden alkalommal, mikor legyőz...

Aki nem járt még sosem a tehénszaros bányászvárosban, annak elmondanám, hogy vonattal 17 perc a menetidő. Biciklivel 12. A pálya Tatabánya és Oroszlány között 80 km/h-ra alkalmas, helyenként lassú jelekkel színesítve. Hajók vonták találkozása tilos. A legfrissebb az a 10-es, ami Környe állomás (az egyetlen a vonalon; egykor fontos elágazó szerepet töltött be - Kisbér, Veszprémvarsány és Pápa felé lehet eljutni onnan) közepén sikerült kitűzni. 

A személy vonatok nappal jobbára óránként járnak - utasszám szempontjából indokolt. Nappalos szolgálatban a mozdonyvezető jelenleg kilencszer fordul. Az azt jelenti, hogy a közbenső állomáson és a két megállóhelyen tizennyolcszor áll meg - volt olyan, amikor 22-re rúgott ez a szám. Teherforgalma csekély a végponti bánya és bánhidai erőmű bezárása óta.

Szóval ezért unalmas. A negyedik forduló után már émelyegtem, az utolsónál szédültem. Most már én is szédült vagyok. Csak szerencsére én kigyógyulok belőle. Rögtön pénteken. 

Bár a szanatórium (a komáromi ideiglenes állomásításom) - friss információim szerint - ismét tiszavirág életű lesz: decembertől az LCH visszaveszi a K1-est. Meg állítólag a tokodi tartalékot. Így majd nem lesz gond, hogy van e a munkavállalónak állomásismerete, vagy se. De nyilván ezért is mi leszünk a hibásak. Mert a fuvar szervezése és elvesztése a végrehajtó szolgálatok felelőssége. Legalábbis egyes középvezetők szerint. 

Jah: ez volt a szolgálati anekdoták 103. része.