Izmusok

   A napokban egy rögtönzött író-olvasó találkozó alkalmával (egy kollégáról van szó... vagyis ő is a cégnél dolgozik... vagyis a cég fizet neki azért, hogy ... kitudja miért) és a lassan másoktól is szokásossá váló lelkes érdeklődéssel kérdezte, hogy mikor olvashatja a következő kupicizmusokat?

   Kupicizmus. 

 Ízlelgetem a szót... Nem tudtam, hogy van már ilyen, hogy ezzé válok, vagy válik mindaz, amit eddig megalkottam, de megtörtént. Kitudja miért...

Van néhány eszme, ideológia, amit már ismerünk... vagyis hallottunk már róluk ezt-azt, pl.: 

- fasizmus: a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa számos országában megjelent formája.

- nacionalizmus: a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. 

- szocializmus: a magánérdek elsődlegességének elvesztése, a társadalmi egyenlőség, a szolidaritás előtérbe helyezése.

   Van néhány olyan ember, akiket külön kitüntettek azzal a dicsőséggel, hogy a neve után csaptak egy-egy -izmust, mert olyan jót, okosat, vagy nagyot mondtak (marxizmus, leninizmus, sztálinizmus), vagy nagy nevettetők (voltak), mint például Hofi Géza, akinek szállóigévé váltak sajátos stílus jegyei miatt mondatai, viccei. Ezeket ma hofizmusnak hívják a szakmán belül, de ugyanígy vannak fábrizmusok is (amiket Fábry Sándornak egy külön geg-csapat ír, de már védjeggyé váltak). Érdekes módon Hadházi László, Bödőcs Tibor, vagy Kőhalmi Zoltán nevéhez ilyen nem fűződik, pedig humoruk legendás. 

Vannak stílusirányzatok is, de most ne menjünk bele minden egyes izmus kivesézésébe...

   Nekem mivel sikerült kivívnom a kupicizmust? A szó megalkotóját kérdezve azzal, hogy az eszmék és a humor mezsgyéjén parolázom (ő nem így fogalmazta meg, de a mondandójának ez volt a lényege). Nagyképűségnek hangzik. Maga a "kupicizmus" is. Egyetlen mentségem, hogy nem én találtam ki.

   Az olvasó meg akarta tudni, hogy élőben is olyan jól záporoznak a "kupicizmusok", mint ahogy a blogban. Parancsra szarni se lehet, feleltem. Ezután sablonos beszélgetés következett. Felmerültek a vezénylési és szolgálati problémák. Már kezdtem unni a semmitmondó szavakat ezért egy ideje hangoztatott mondatommal zártam le a beszélgetést:

Változatlanul egyre szarabb minden...