Nyaralás

A szó, aminek gondolatától hosszú ideig kirázott a hideg. Szitokszónak számított. Megesett persze, hogy zenekarral elmentünk egy-egy fesztiválra, vagy az erdélyi túrára, aztán néhány napon keresztül szétcsapva bolyongtunk a hasonszőrű zenekedvelők között, de mindentől eltávolodva tíz éve nem jártam sehol. Se kötelezettségek, se kapkodás, se kötelező program, se kényszerű mosolygás, se kibaszott telefon… csak a nyugalom és akkor és úgy, ahogy és pont akkor.

 Az LMBTQ-unicorn feladta a küzdelmet. 

Adódott a lehetőség, hogy G barátom által évente rendezett kiruccanásra becsatlakozzam, miután a több éven keresztül elviselhetetlenül és vállalhatatlanul viselkedő, vele tartó és közösséget vállaló szégyenek lemorzsolódtak. Kaptam az alkalmon és befizettem a rendezvényre, lesz, ami lesz. A kezdetek kezdetén azt sem tudhattam pontosan, hogy ezt az időt kikkel fogom rajta kívül eltölteni. Végül egy egészen jó kis társaság jött össze.

Tibcsi a hatos dobás után - de lehet leszopta valaki

A közös programok között mindenkinek megadatott a lehetőség, hogy úgy töltse el ezt a kis időt, ahogy szeretné, de ettől függetlenül többnyire egy irányba tartottunk – ha már együtt mentünk.

Bruce Banner, a Hihetetlen Hork tökéletes szakértelemmel felveri a tojásait

Kicsiny társaságunk egyik legbeszédesebb momentuma, mikor a nyaralásunk visszatérő eseményeként betértünk az egyik helyi ABC-be a napi betevőért és az eladó leányzó lelkesen szaladt hozzánk:
- Két tálca Dreher?

Engedd el...

Zamárdiban még sosem jártam – legalábbis nem emlékszem. Anno a kilencvenes években szüleimmel jártunk Keszthelyen, Badacsonyban, Ábrahámhegyen, Siófokon, és az ominózus „tíz évvel ezelőtt” baráti társasággal Balatonszemesen, annak ellenére, hogy sosem rajongtam a „magyar tenger” szépségeiért – és most nem férfi szemmel nézve kell érteni!

És mivel egy meglehetősen önző bunkó fasz vagyok senkinek nem hoztam, vagy küldtem erről a pár napról se egy képeslapot, semmitmondó hűtőmágnest, egyszersem használatos bögrét, mint ahogy azt sokan azért elvárnák. Ez az élmény az enyém és azoké, akik ebben a bejegyzésben láthatóak. Kösz a megértést.

Vagyis: egy szuvenírt hoztam magamnak. Az egyik szórakozóhelyen két korsó Hoegaarden elfogyasztása után el lehetett hozni ajándékba az egyik korsót...

DKV Laca erőteljes figyelemmel

Butchko jobban bánik a gitárral, mint a füstkarikákkal

Bárki bármit mond, senkit nem kényszerítettünk semmire

Nem füves cigi Tibo, szívjad nyugodtan!