A kora délelőtti nap sugarai
lágyan cirógatták a pár órája még a hajnali harmattól nedves aszfaltot, az
M6-os sávjait. Az emberek többsége Pest irányába autózott, így a Pécs felé
vezető oldal meglehetősen gyér forgalommal bírt. Ebben a szellős közegbe dübörgött
bele egy jellegzetes, hamisíthatatlan hang: egy Harley Davidson. A sötétzöldre
fényezett Heritage Softail-t egy harmincas évei derekán járó fiatalember ülte.
Arcát megfakult, fehérmintás zöld kendővel takarta el a szél ellen, és hogy
szakállába ne ragadjanak bele különböző rovarok. A magas majomringató kormányt
olyan könnyedén, mégis határozottan tartotta, mintha világ életében ezt
csinálta volna. Valójában apjának köszönhetően születésétől ebben a világban
élt – leszámítva azt a néhány évet, amíg katonaként szolgált. A hadsereg
komolyságra, és kitartásra nevelte, aminek hasznát is vette, a határozott
kiállása viszont már elve adott volt. Az elmúlt három és fél évben tovább
keményedett. Elveszítette az apját és vele együtt két olyan embert, akik mellett
felnőtt, ráadásul kinevezték a Klubja elnökévé. Ezt hirdette zöld pulóverére
húzott bőrmellény, aminek a szív fölötti részére három jelet varrtak:
President, Deadbeats, Worldwide. A sárga keretű, fehéralapra hímzett zöld betűk
ezalatt a néhány év alatt kissé megszürkültek, sötétedtek. Átellenben az Old
School felvarró és a 100% Deadbeat hirdette, mekkora csavargónak számított
viselője és hogy a klasszikus vonal képviselője. Ezek felett egy teljesen új flash
jelezte, hogy Ő már a második nemzedék tagja (2nd G. Deadbeat). A „Fort City”
és az „East-Gate” siderocker-eket egykori chapter tagságainak köszönhetően
viselhette, míg a mellénye alsó sávján egy „In memory of First 13” felvarró az alapítókra
emlékeztetett. Aki mindezt viselhette nem volt más, mint Csongor.
Az utolsó három alapító
elvesztését követően az elnöki tanács egy ellenszavazat ellenére őt választotta
meg a Deadbeats MC nemzetközi elnökének. Az egyetlen tiltakozó önmaga volt.
Apjának köszönhetően tudta mekkora szar vár rá, ezért nem kapaszkodott a
titulusért, de nem utasíthatta vissza. A kinevezéseket el kell fogadni. A
nemzetközi elnök rangjával együtt a bottom rocker „Hungary”-ról „Nation”-re
változott, ami így, három év elteltével is még mindig kirítt a többitől.
A megváltozott körülmények miatt Csongor
nem járhatott egyedül, ezért egy állandó testőrt választott maga mellé, aki nem
maradhatott le tőle túlzottan se motorozáskor, se rendezvények alkalmával. Ezen
a túrán alig néhány méterrel hátrébb, ugyanazzal a 150-es tempóval követte
elnökét Dan. Az ő colorja alig néhány hónaposnak számított, szinte világítottak
rajta a felvarrók, mivel egy kora tavaszi kiránduláson elszállt egy kanyarban,
úton Szemesre és minden ruhadarabja használhatatlanná vált, ahogy korábbi,
szeretett motorja is. Ezúttal egy Road Glide nyergében követte elnökét. Az alap
matt, Wermacht szürke (RAL 7021) unalmát vörös csíkozás, valamint a blokk, a
felnik, a váz, és a kipufogórendszer feketéje törte meg.
Túrájuk ezúttal a két pécsi
chapterhez vezetett egy rögtönzött elnöki megbeszélésre. A baranyai megyeszékhelyen
egy évvel korábban olvadt be a Hermanos MC és a Golden Jackals MBK. Az előbbit
még ’96-ban alapította három roma származású testvér, két unokatestvérükkel és
további négy barátjukkal. Többnyire az egykori Jugoszlávia területéről
csempésztek be különböző, könnyen eladható dolgokat az alkoholtól a csokoládén
át a fegyverekig. Az alapítóik közül már senki nem élte meg a beolvadást (vagy
az úton, vagy a börtönben haltak meg), csak az idősebb Horváth testvér, Kálmán
fia, Béci képviselte a régi vonalat, aki a chapter vezetője volt. Továbbra is
illegálisan, vagy félig legálisan jutottak pénzhez. Az MBK-t viszont pont azok
alapították és adták a tagságát, akik a Hermanos-ba nem nyerhettek felvételt.
Az évek során mindkét társaság idomult egymáshoz, végül a harmadik közös
rendezésű partin jelentették be szándékukat, hogy a jövőben már hajlandóak
lennének ugyanazt a colort viselni. Ezen a bulin jelen volt a Deadbeats MC
Nomads chapterének akkor megválasztott új elnöke, Svéd, aki nem rejtette véka
alá, hogy a nagy összeborulás akár a csavargók színe alatt is létrejöhetne.
Hosszas tárgyalást követően mindkét csapat eljutott a két lépcsős próbaidőn át
a teljes tagságig. Az egykori Hermanos MC lett a Sopianae D-Town (mivel az ő
klubházuk a belvároshoz közel, a Verseny utcában, egy raktárépületben
helyezkedett el), míg a Golden Jackals MBK a Sopianae ECC, vagyis az East Coast
Chapter. (Azért nem East Side, mert a rövidítésben hülyén nézne ki: ESC). A
keletiek az újhegyi városrészen, a Deák Ferenc utcában, egy autójavító
műhellyel egybekötött magánházban rendezték be a főhadiszállásukat. A méret
miatt nem volt kérdés, hogy az egykori Hermanos bázison fogadják a Nagyfőnököt.
A rögtönzött találkozót a D-Town
vezetője és döntései miatt kellett összehívni. Mivel megtarthatták bevételi
forrásaik nagy részét, vagyis továbbra is csencselhettek, csempészhettek,
adhattak kölcsönt uzsorakamatra, aminek mértéke nem léphette túl a 10%-ot, viszont
le kellett mondaniuk a védelmi pénzek szedéséről.
- Arról volt szó – kezdte a mondandóját
Csongor a Klubházban -, hogy létrehoztok egy őrzővédő céget, ami alatt
legálisan futtathatjátok a védelmet tovább.
- Csakhogy némi akadályba
ütköztünk a cégalapításnál. – védekezett Béci.
A város bürokratái nem nézték jó
szemmel, hogy egyes „bűnözői csoportok” legális vállalkozások keretein
próbálják tisztára mosni a feketén megszerzett vagyont, ezért igyekeztek
megakadályozni, vagy a lehető legnagyobb mértékben hátráltatni ezeket a
kezdeményezéseket.
- Emiatt igazolt ide Fejes, hogy
biztosítsa az utat. – jegyezte meg Svéd. Igyekezett türtőztetni magát, pedig
legszívesebben felpofozta volna a tőle néhány méterre ülő helyi elnököt.
- A cégnek az elnök nevén kell
lennie. – hivatkozott a helyi szabályra Béci.
- Átmeneti időszakról lenne szó.
Mindössze egy évről, amiről beszéltünk is. – magyarázta Csongor, színlelt
higgadtsággal. – A jövő hét hétfőn mentek és elintézitek. Az érdekelteket
tájékoztatjátok a változásról. Azt nem kell tudniuk, hogy Fejes nevén van a
cég.
Dan felkelt a helyéről és egy
vastagabb mappát tett Béci elé.
- Ebben szerepelnek a szükséges
információk, az arculat, meg minden, ami kell.
- Honnan van? – kérdezte
meglepetten Béci.
- Egy régi ismerősünktől.
- Csak nem az unatkozó jetiről
van szó, aki a kiselejtezett német gyakorlóban grasszál és a DH felett lakik? –
érdeklődött vigyorogva Svéd.
- Nem. A lányáról… bár hasonló
jelenség. – felelte Csongor.
- Csak szakáll nélkül. – vetette oda
Dan, mire a társaság halk kuncogásban tört ki.
A megbeszélés hátralévő részében
megtárgyalták, hogy a pécsiek által a Balkánon beszerzett szajrét Szolnok
szállítja át az East-Gate chapternek, akik továbbítják Szatmárnémetibe, vagy a
Kárpátaljára azokat a cuccokat, amiket nem tudnak helyben értékesíteni.
Köztudott dolog, hogy a fogyókúratáborban a kutyaszar is mennyei manna.
- Tennünk kell valamit ezzel az
idiótával. – elmélkedett Csongor a megbeszélés után néhány órával. Svéd és Dan
társaságában a D-Town chapter klubházának kertjében
ücsörögtek. A Hold fényével egyszerű játékot játszott a kezük ügyében lévő sörösüveg.
- Bécire gondolsz? – kérdezett
vissza Svéd.
- Egyértelműen.
- Altassuk el? – nyomta el
cigijét a bakancsa talpán Dan. Egyre többet dohányzott, amióta Csongor
közvetlen testőre és jobb keze lett.
- Még korai lenne. Meg kell
tudnunk, hogy mekkora a támogatottsága. Ismernünk kell a köreit, kapcsolati
rendszerét. Csak akkor állíthatjuk félre, ha másnak is problémát jelent. - Egyhangúan
bólintott a két másik csavargó.
Ekkor jelent meg egy alacsony,
szálkás jelölt három sörrel a kezében. Szétosztotta és már ment volna, de Svéd
ráförmedt:
- Szerinted ezek maguktól fognak
kinyílni?
Az apró emberke hanyagul megvonta
a vállát:
- Mindegyikőtöknél van sörnyitó,
nem?
Dan eldobta a sörét, miközben
felpattant a helyéről és a jelölt fölé magasodott:
- Nyomd le a 48-at! – sziszegte a
fogai közt.
A jelölt hezitált, mire a Sgt.
térdhajlaton rúgta, amitől amaz térdre rogyott, Dan pedig mögé kerülve a hátába
talpalt a bakancsával. A srác arccal tompította a becsapódást és nagyot
nyekkent a talajon.
- Gyerünk! – süvöltötte fölé
hajolva az izomkolosszus, akár egy kiképző őrmester.
Csongor és Svéd szenvtelenül
nézték a jelenetet és a házból is előbújtak páran. Senki számára nem volt
kérdés, hogy valami súlyos sértést követhetett el a prospect, ha a földre
került. A srác remegő kezekkel tenyerelt a porba és lassan kinyomta magát, majd
visszazuhant. Újra és újra megpróbálkozott a feladattal, de a kilencediknél Dan
megunta a tökölést és kegyetlenül beletaposott a szenvedő alany hátába. Ekkor
már öten állták körül az esemény színhelyét, köztük Béci:
- Mi folyik itt?
- Tiszteletlenül beszélt a
jelölted. – felelte közönyösen Svéd.
- Ő az unokaöcsém, ti barmok! –
hajolt le a srácért a helyi vezető, de a kiképzést vezénylő Dan megragadta
annak vállát és visszahúzta.
- Hogy mondtad?
Béci és Dan farkasszemet néztek
egymással. Utóbbi sokkal képzettebb harcosnak számított és nem csak egy fejjel
volt magasabb D-Town elnökénél, de a százharminc kilója színizom a másik
zsírtömegével ellentétben. Kétség nem fért hozzá - és ezt a jelenlévők mind
tudták -, ha párharcra kerül sor, nem a testőr maradna alul.
- Még csak alig pár hete kapta
meg a prospect jelet. Nincs tisztában minden szabállyal… ez a taknyos. –
hebegte Béci zavartan.
- Akkor ajánlom, hogy minél
hamarabb ismertesd meg vele! – kelt fel a helyéről Csongor. – Nyisd ki a söröm.
– nézett szigorúan a helyi elnök szemébe. Gyakorlatilag megalázta ezzel a
kéréssel, amit néhányan kínos torokköszörüléssel jeleztek. Béci nem mondhatott
ellent, hiszen a Klub nemzetközi elnöke állt vele szemben, nem pedig egy tíz
évvel fiatalabb tag. Továbbá azzal is tisztában volt, hogyha ellenszegül és
kitör egy balhé, felaprítják disznókajának a megfogyatkozott sleppjével együtt.
Ha kihívja bármelyiküket egy pusztaöklű összecsapásra – amire joga és
lehetősége adott a szabályzat értelmében -, ő akkor is alul marad, hiszen három
képzett harcos közül még egyiküknek sem akadt legyőzője sem Klubon, se azon
kívül. Ellenben őt alig néhány hete egy kocsmai verekedés során kis híján
felszabdalták – abban bízott, hogy a mellényén éktelenkedő elnöki felvarró,
minden konfrontációtól megvédi és tiszteletet vív ki az utolsó talponállóban
is. Nagyobbat nem is tévedhetett volna.
Egy héttel a találkozó után
Kozármisleny egyik kocsmájában ismét balhéba keveredett és helyi cigányok
csoportja törött sörösüveggel életveszélyesen megsebesítették. A mentő még
időben érkezett ám a kórházban az ügyeletet mindössze egy orvos adta, aki épp
egy vakbélműtét közepén tartott. Két percen múlt Béci élete. Néhány nappal
később az unokaöccsét kicsapták, Fejest pedig megválasztották a chapter elnökének.
- Az idei Anniversary Run hogyan
lesz? – kérdezte Svéd a pécsi vezér temetését követő napon. A helyszín ezúttal
a Nomads első elnökének, G-nek egykori otthona volt. Nem sokkal az alapítók
eltávozása után költözött be Svéd a családjával a házba, hogy az özvegy és
gyermeke ne maradjanak támogatás nélkül.
Csongor, Dan és a nomádok elnöke
az étkezőasztalnál ültek és a reggelijüket fogyasztották.
- Pár nap, maximum másfél hét és
elkészül a panzió, így ott tartjuk.
A panziót Komáromtól délre, a 13-as
főúton, Csém mellett egy benzinkút tőszomszédságában húzta fel a Klub.
Elsődleges célja a megnövekedett kamionos forgalom megvámolására szolgált,
amihez a sztráda közelsége nagy előnyt jelentett. A parkolót kifejezetten úgy
alakították ki, hogy a nagy óriások is könnyedén elférjenek. A panziót
háromszintesre tervezték: az alsó szinten kapott helyet a porta, az étkező és a
kiszolgáló helyiségek, valamint az alkalmazottak szállásai. A két emeleten
kétágyas szobákat alakítottak ki (összesen huszonnégyet), külön fürdőszobákkal.
A padlót szőnyeggel fedték, hogy a közlekedés ne zavarhassa a már nyugovóra
tért vendégeket.
Magát az ingatlant kifejezetten a
Klub számára építették fel, főként a nagyobb összejövetelek lebonyolítására, de
hogy haszna is legyen olyan helyszínt kellett választani, ami hosszútávon
állandó bevételi forrásként is szolgálhat. A kivitelezéshez szükséges tőke
nagyobb részét a chapterek adták össze, magát a panziót pedig a Fort City
kezelte. Az előzetes tervek szerint a kölcsönöket tíz százalékos kamatra, vagy
az éves haszon egyenlő arányú leosztásából lehetett visszanyerni. Mindössze
East-Gate és Sopiane ECC ragaszkodott az első megoldáshoz.
- El fog ott férni mindenki? –
túrt bele elgondolkodva Svéd a gabonapelyhes táljába.
- Fort City és N-Town nincs
messze, nekik nincs szükségük ott szállásra, valamint a lengyelek a DH fölötti
lakásokban laknak azon a héten. – felelte Csongor.
- Egy hétre jönnek? – esett ki
egy falat rántotta Dan száján.
A nemzetközi elnök biccentéssel
helyeselt.
- Akik nem férnek be, hol laknak
majd? – kérdezte a nomádok vezetője.
- A panzió mögötti terület is már
a miénk, így ott állítunk fel nagyobb katonai sátrakat a Klub tagjainak. A
külsősöknek maguknak kell gondoskodniuk.
- És az elszállásolás hogyan
lesz? Ki dönti el, hogy ki lakik a panzióban, és ki sátorban?
- A vezetők és a nők szobát
kapnak, a többiek értelemszerűen kiszorulnak a szabadba. Viszont a nomádok
beköltözhetnek apám házába.
- Kornélia még ott lakik, nem?
- Már két éve nem. Összeállt egy
felvidéki sráccal, azóta vele él.
- Hányan férünk el az öreged
kéglijében?
- A három hálóban összesen öten,
de matracozva hatan-heten. A nappaliban van két kanapé, azon is elcsövezhetnek
ketten és a garázsban is meghúzhatják magukat négyen.
- A garázsban?
- Van ott is egy régi,
szétnyitható rekamié, amin ketten, és az emelőt félretolva hálózsákokban még
ugyanennyien. A helyiség fűthető, szóval, ha fáznak, akkor sincs gond.
Svéd kissé bizonytalanul nézett
Csongorra.
- Apám rendszeresen aludt kinn,
miután kiszabadult, főleg amikor motort szereltek Lafaty Bandival.
- Rendben… Akkor így készülünk.
- A helyszín biztosítása ezúttal
is a jelöltekre hárul. – folytatta Csongor - A feladataikat Szikla osztja majd
ki, nála kell jelentkezniük. Ők a chapterük sátrában aludhatnak, naponta
maximum hat órát.
- Gondolom ez majd nappal. –
vélekedett Svéd.
- Többnyire. A csendes időszakban
bőven elegendő, ha négyen-öten hesszelnek, de a délutáni és esti időszakban
mindenkinek ébren kell lennie.
- Pénteken és szombaton milyen
rendezvényeket terveztetek?
- Péntek elsősorban érkezés nap.
Jöhettek előbb, legfeljebb bandáztok kicsit a lengyelekkel. Estére szerveztünk
három fellépőt, de csak Klubtagok és hozzátartozók léphetnek be a területre.
Szombaton 14 órakor gyülekezünk a Panzió parkolójában. Komáromban teszünk egy
kanyart. A helyi hatóságokkal leegyeztettük az útvonalat.
- Nem volt egyszerű… - jegyezte
meg Dan, mire Csongor szúrósan rápillantott az indokolatlan közbeszólásért. A
testőr vette a lapot és visszatért a reggelije maradékjához.
- 16 órakor kezdenek környékbeli
zenekarok, este nyolckor lép fel a krakkói chapter három tagjának ZZ Top
tribute zenekara és utána jön három nagyobb név hajnali egyig. Utána Fritz
tekeri a lemezeket kifulladásig.
- Ugye nem diszkó lesz? –
kérdezte aggodalmasan Svéd.
- Vegyesen szól majd a zene, de
többnyire rock.
- Fasza. – nyugtázta a nomádok
elnöke.
- Lassan indulnunk kellene. –
fejezte be az evést Csongor.
- Merre mentek tovább?
- Letenye. Az utolsó állomás.
Velük is személyesen szeretnék beszélni.
- Elkísérlek benneteket! –
ajánlkozott Svéd.
Ha egy tag felajánlja a
támogatását, nem illik visszautasítani. Viszont az elnök sosem utazhat egyedül,
és mivel a testőre, Bulldog szponzorált egy újoncot, így öten indultak el Svéd
házától.
A letenyei kiruccanás két hetesre
növelte az eddig is hosszúra nyúlt túrát, amit a Klub legfőbb vezetője és állandó
jobb keze az indulás óta megtett. Feleségeik már megszokták az elmúlt három
évben az efféle turnékat, de persze mikor mindketten alig pár hónapos
kisgyerekekkel várták őket otthon, azért értékelték volna, ha a ház urai velük
vannak.
- Freddy! – köszöntötte Csongor a
házból elé siető letenyeit.
- Pres! – ölelte meg a
„Nagyvezért” a helyi elnök, aki Crazy Jimmy-t váltotta a poszton immár több,
mint két éve. C.J. túladagolásban halt meg.
- Jó látni benneteket! – fogadta
az érkezőket az elnöke mögött érkező Kisbandi.
- Gyertek be, mindenki itt van! –
invitálta be Csongorékat Freddy.
A klubházban békésen
beszélgetett, iszogatott és cigarettázott 17 helyi tag, köztük a legöregebb
csavargó, Cinege is. Hajlott háta ellenére óriási termetét messziről ki
lehetett szúrni. Bozontos haja és szakálla megőszült, ezeréves farmer colorja
megfakult és bottal járt, de még így is tekintélyt parancsoló, karizmatikus
személyiség volt. A helyiek felnéztek rá és mindenben kikérték a tanácsát.
Időnként még Csongor is!
A szokásos üdvözléseket követően –
titokszoba híján - kiküldték a sleppet és a jelölteket, hogy a Klubot érintő
témákat megbeszélhessék. Csongor megismételte a Szemesen vázolt terveket, mire
a helyi erő pozitívan reagált. A felhasználható jelöltek ügyében Freddy
rögtönzött szavazást kezdeményezett, hogy a két hangaround-ot prospect-é
emeljék.
- B.B. 14 hónapja van velünk és
mindenben számíthatunk rá. – kezdte a jellemzését a helyi titkár.
- És nem utolsó sorban a fiad. –
köpte be Zászlós, az egyik tag. A neve egykori katonai rangjából ered és a
megjegyzése inkább a büszke apának szólt, akivel annyira nem volt jó viszonyban
az utóbbi időben. A vén kujon, Kisbandi rámozdult arra a nőre, akit Zászlós
kipécézett magának a legutóbbi szezonnyitó partin.
- Ettől függetlenül… - törte meg
a kínos csendet Freddy. – A tettei alapján ítéljétek meg, ne a családfája
alapján! – ezen a kijelentésen mindannyian jót kuncogtak, kivéve Kisbandit,
valamint Cinegét, aki elbóbiskolt a pultnál. Mikor a kezek a magasba emelkedtek
Csongor bökte oldalba, hogy ne maradjon le a szavazásról.
- Teljes egyetértés mellett
megszavazva! – koppantotta a gyűrűkkel telefűzött ujjait a bárpulthoz a helyi
elnök, Kisbandi pedig könyvelni kezdte az eseményt.
- Behívjam? – ajánlkozott Dan,
amibe a helyi vezető helyeslő bólintással beleegyezett. Csongor testőre a hátsó
udvarra vezető folyosón tűnt el, és nem sokkal később az említett sráccal tért
vissza. Az utolsó méteren Dan nagyot taszított rajta.
A szabályzat értelmében
beavatáskor a rokoni vagy régre visszavezethető baráti szálakkal rendelkező tag
nem lehet jelen, nehogy jelezhesse a másiknak a szándékot. A látszat
fenntartása érdekében még ketten kimentek Kisbandival az épület elé dohányozni.
- Nyomhatod a negyvennyolcat! –
dörrent rá Cinege. Hivatalosan ő mentorállta a srácot.
B.B. gondolkodás nélkül
nekilátott nyomni a fekvőtámaszokat. A felénél járt, mikor valaki nyakon
öntötte egy korsó sörrel.
- Meleg a söröm! – szólt felette
Big T.
- Azonnal hozok egy másikat,
uram, de még le kell nyomnom a negyvennyolcat! – felelte katonásan a
hangaround.
Amint befejezte a fekvőzést,
beszaladt a pult mögé és egy üveget vett ki a hűtőből, amit a helyi testőrnek
adott. Nem állt közvetlenül elé, kinyitotta a sört és átnyújtotta. Big T szúrós
tekintettel méregette hosszan, majd egy „jó lesz” kijelentéssel elvette az
italt. Ezután jött a szokásos faggatózás. Záporoztak a kérdések fiúra, néha
egyszerre több is, amikre azonnal a kérdező felé fordulva kellett felelnie.
Alig néhány perce tartott a szívatás, mikor Kisbandi és a kísérete visszatértek
a dohányzásból. A titkár a pult mögött haladt el, és a fia nem láthatta, hogy
ki jött be, mert épp a másik irányból faggatták. Jól megkoreografált jelenet
volt ez. Kisbandi Cinege mögött állapodott meg és két felvarrót adott át az
öreg motorosnak, aki komótosan felkelt a helyéről és észrevétlenül B.B. mögé
lopózott.
- Elég lesz! – emelte hatalmas
tenyerét a srác tarkójára. – Öt perced van, hogy ezeket felvarrd! – adta át a
patcheket a fiatalembernek, aki megköszönve elszelelt.
- Ti már nem adjátok át ilyenkor
a prospect-kitet? – érdeklődött Svéd.
- Hosszabb a Hangaround időszak
és az egy éves évfordulóján kapják meg. – felelt a pult mögött Kisbandi. -
Láttad az övtáskáját?
- Igen, miért?
- Az volt az.
- Ki a következő? – sürgette meg
a történteket Freddy.
- Sammy.
Dan már nem is kérdezte, hogy
elmenjen-e érte, azonnal indult. Néhány percen keresztül ment ugyanaz az
eljárás, mint B.B.-nél, csak Sammy-nek fel is kellett takarítania a kiöntött
sört, amíg felelt a kérdésekre.
- El ne cseszd nekem! –
figyelmeztette Zászlós, mikor átadta a felvarróit a mentoráltjának.
- Öt perced van felvarrni! –
tette hozzá Rekedt, a helyi alelnök.
- Ez azt jelenti tünés! – dörrent
rá Big T a dermedten álló jelöltre, aki sietve kereket oldott.
Amint bezárult mögötte az ajtó
Freddy vette át a szót:
- Akkor így már három jelöltet
tudunk biztosítani a rendezvényre.
- Remek. – jegyezte fel Csongor.
– A nomádok kettőt, East-Gate és az anyaklub egyet-egyet. A határon túli
chapter-eknél jelenleg csak az aradiak rendelkeznek egy hivatalos
hangaround-dal.
- A srácok ma már nem akarnak motoros
klubokhoz csatlakozni. – szólalt meg Cinege. A klubház teljes némaságba
burkolózott, mindenki a hetvenkét éves motorosra emelte a tekintetét. – Másképp
gondolkoznak, mint mi annakidején. Motorozgatnak szerte a világban, egyedül, és
ez a nagy öntudatra ébredt nemzedék már nem képes egy kétéves próbaidőszakot
végigcsinálni, mondván őket senki ne ugráltassa.
- Egy visszapofázás miatt kapott
nyakleves után meg rögtön a jardra szaladnak. – szólt közbe Big T, akinek alig
pár héttel korábban zárult le egy ilyen ügye. Pénzbírsággal és
figyelmeztetéssel megúszta a dolgot.
Ekkor lépett be a helyiségbe
Szikla, Fritz és Stevie. A kis csapat meglehetősen fáradtnak, csapzottnak és kimerültnek
tűnt. Az anyaklub Enforcer-e végigpacsizott a tisztekkel, a többieknek pedig
lazán odaintett, ahogy a többiek is. Ez a hivatalos köszöntés, ha épp egy megbeszélés
közepébe csöppen valaki.
- Lemaradtatok a beavatásról. –
jegyezte meg mosolyogva Freddy, mikor Szikla odalépett hozzá. A helyi elnök
szinte eltörpült mellette.
- Majd az Anniversary-n
bepótoljuk. – felelte az Enforcer és már lépett is tovább, hogy Cinegét is
köszöntse. Ez kizárólag a tisztelet jeleként zajlott le, hiszen az egykori
elnök már csak szimpla tagnak
számított. Az öreg motoros halkan súgott valamit a hegyomlásnak, amin kicsit
összemosolyogtak.
- Miről maradtunk le? Mármint a
szívatáson kívül. – szólt közbe Stevie.
A néhai Hombár fia mindig
kilógott a sorból. Ritkán mozdult ki a műhelyből, de akkor is rendre kantáros
nadrágban és vietnámi papucsban flangált. Kissé szórakozott figurának
számított, hiszen nem egyszer előfordult, hogy color nélkül motorozott és
mindenféle szerszámok lógtak ki a zsebeiből. Csongor több alkalommal is megfedte
már emiatt.
- Az évfordulón nomádok költöznek
apánk házába. Hatan az épületbe, négyen a garázsba, úgyhogy rakj majd rendet.
- Ouh… Ahhoz kellene némi
segítség. – tette a kereklencséjű napszemüvegét a bárpultra és nyitott magának
egy üvegsört. Csongor a fejét ingatta.
- Miért?
- Hát… a garázsban van néhány
motor… vagyis darabokban… és hát a házban… - hebegte Stevie. Zavarában
megtörölte homlokát ujjatlan kesztyűjével, és egy vékony olajcsíkot húzott
vele. A szemközti boxban ülő letenyeiek halkan röhögni kezdtek.
- Jó! Nem érdekel, hogy mit
tárolsz ott! Van két heted rendet tenni!
- De hova tegyem azt a…
- A raktáraknál csinálunk helyet.
– vetette közbe Szikla. Nem kedvelte túlzottan Stevie-t, mert nem vette ki
olyan értelemben a részét a klubéletből, mint a többiek, viszont mindenki vele
javíttatta a motorját, vagy autóját. Inkább a szakmai tudása és apja iránti
emléke tartotta a Klubban, mint a bajtársi, testvéri szeretet.
- Apropó! Miért is jöttetek? –
érdeklődött Csongor.
- Egy új infó jutott el hozzánk,
amit úgy gondoltam jobb mielőbb tisztázni. – felelte komoran Szikla.
- Miről lenne szó?
- Szolnok… - erre a kijelentésre
néhányan felszisszentek.
Egy ideje – gyakorlatilag Hombár
halála óta – belső ellentétek züllesztették a chapter életét. A rebellisek
vezetője az elnök testőre, Ferenczi volt.
- Kiélesedett a helyzet?
- Jackie hívott fel. Szeretne
találkozni veled még az évfordulós buli előtt.
- Miért?
- Ferencziék akkor jelentenék be
a kiválásukat. Ezt akarná megelőzni.
- A rohadék… - sziszegte Csongor.
– Hívd fel! Mondd, hogy az M0-áson a szokott helyen találkozunk. Azokat is
hozza, akik maradnának!
- Mi is megyünk! – jelentette ki
Freddy, amit Svéd is támogatott sűrű bólogatással.
- Szóljatok minden chapternek!
Ezt a szart most kell eltakarítanunk! – harsogta Csongor, majd sarkon fordulva
a WC-re sietett, hogy könnyítsen magán. Útközben belebokszolt a lambériába.
Fél órával később országos
szinten közel ötven motoros ugyanazon logóval a hátán indult meg a lebeszélt
hely irányába. A Letenyéről induló karaván élén az ifjú vezér haladt, mellette
Dan, majd Svéd és testőre, Bulldog, aztán Freddy, az alelnöke Bill és a
testőre, Big T. Utánuk következett Fort City hármasa Szikla vezetésével. A sort
két jelölt zárta, valamint Zászlós.
Közel három órás út után érkeztek
meg a megbeszélt helyre, ahol már több motor is várakozott. A parkolóban
jelöltek toporogtak és beszélgettek, de mikor észlelték az újabb áradatot kissé
szétrebbentek. Az egyik odasietett Csongorhoz és leparkolásnál közölte, hogy
minden hazai chapter megérkezett. A társaság leszállt a motorokról és a
pihenőben található étterembe vetette be magát. Egy asztalnál találtak rá Bütykösre,
alelnökére Jackie-re, valamint néhány Sopiane és East-Gate tagra és Nicu-ra.
Mint kiderült épp Nyíregyházán volt, amikor érkezett a hívás.
- Szóval ti maradnátok csak
Szolnokon? – kérdezte Csongor, mikor leült az asztalhoz.
- Kenny is, de… - legyintett
Bütykös. Mindenki tudta, milyen instabil fickó.
- Ferencziék mit akarnak? Új
chaptert alakítani, vagy másik klubot?
- Utóbbi. – dünnyögte a szolnoki
elnök.
- Hozhatunk ide lojális
nomádokat, hogy megmaradjon a chapter. – jelentette be Svéd. – Van két szegedi
tagunk, és talán Dunaújvárosból is átjönne Boxer arra az időre, amíg újra
megerősödtök.
- Ha nem, akkor át kell mennetek
nomádba, vagy Nyíregyházára.
- Szívesen látunk benneteket. –
jegyezte meg East-Gate elnöke.
- Próbáljuk meg a három nomáddal,
és ha nem akarnak átköltözni, akkor az utóbbi legyen. – fejezte be az
ötletbörzét Csongor. Mindenki helyeslően bólintott.
- Mi lesz a rebellisekkel? –
kérdezte Svéd.
- Őket már apámnak el kellett
volna takarítania…
A kínos néma hallgatást néhány
torokköszörülés törte csak meg. Egyértelművé vált, hogy a lázadó tagoktól meg
kell szabadulni, és ahogy anno Paradicsom, vagy Vipera sem úszhatta meg, hogy
máshol kezdjenek új életet, így ebben az esetben sem volt kétség. Csongor
végignézett az asztal körül ülőkön, akik néma bólintással jelezték
egyetértésüket.
- Takarítsuk ki a szemetet!
Nyeregbe! – kelt fel az asztaltól a Klub elsőszámú vezetője.
Már rég lement a nap, mire Szolnokra
ért a társaság. A helyi Klubházba mindössze Bütykös, Jackie, Szikla, Fritz és
az East-Gate csapat ment. A többiek a város szélén várakoztak egy
raktárépületnél. A szolnoki Klubházba rendkívüli ülést hívott össze az elnök,
hogy az összes rebellist egyszerre el tudják takarítani. A fedősztori szerint
egy feltörekvő társaság akart a Deadbeats területén teret hódítani védelmi
pénzek szedésével. Ferenczi odáig volt az efféle akciókért és ki nem hagyhatta
volna, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Az ülésen rögtön felajánlotta, hogy
csapatával megoldja a helyzetet, a vezetőségnek oda se kell mennie. Bütykös
átadta a címet, és sok sikert kívánva elbúcsúzott a lázadóktól. Az épületből
kilépve Ferenczi rögtön utasításokat kezdett osztogatni. Sziklára, Fritz-re és
az East-Gate tagjaira osztotta a terület biztosítását, ami a bekötőutak
lezárását jelentette. Ezzel természetesen Csongor számítása bejött.
Az önelégültségtől túlbuzgó
Ferenczi és hét fős követői egyenesen a raktárhoz hajtottak. Felfeszítettek egy
oldalsó bejáratot, kézifegyvereikkel berontottak az üres épületbe és elkezdték
felderíteni azt. Velük ellentétben a bent rejtőzködők éjjellátókkal, lézeres
irányzékokkal felszerelt, hangtompítós lőfegyverekkel voltak felszerelve.
Egyesével szedtek le mindenkit, míg végül csak Ferenczi maradt. Egy Steyr SSG
M1 csöve kinézte magának. Csongor célzott, és lőtt. A .308-as lövedék a
kézfejét lőtte át. A helyi testőr Glockja a betonpadlón landolt, fények gyúltak
a csarnokban, Ferenczi pedig pánikba esve menekülni kezdett. Először azon az
ajtón próbálkozott, amin az épületbe lépett, de azt zárva találta. Ezután egy
irodához sietett. Benézett az ajtón, ahol két társát találta meg. Mindketten
halottak voltak és mellényeiket is elvették. Bal kezével a telefonja után
kezdett matatni. Mikor megtalálta, kikeresett egy számot, majd kezdeményezte a
hívást. A vonal túlsó végén Bütykös nem fogadta azt. Ferenczi ezután a két
halott társát kutatta át, hátha talál valami fegyvert, amivel megvédhetné
magát, de a gyilkosaik mindent evettek. Úgy döntött megpróbál valahogy kijutni
az épületből. Azt biztosra vette, hogy az összes földszinti kijáratot lezárták,
viszont a raktár egy másik épülettől mindössze két méterre állt, amire akár át
is ugorhatna, ha feljut a tetőre. Az irodában megtalálta a tűzesetre vonatkozó
menekülési tervet, amin kisilabizálta, merre találja a megfelelő irányt.
Kilépett az irodából, végigfutott
a fal mellett, egy polcsor sarkánál megtorpant, lebukott, hogy megpihenjen és
körülnézzen, felmérje a lehetőségeit. Ezalatt végig lövések zengtek az
épületben, de egyik golyó se őfelé indult meg – ezt persze nem tudhatta.
Megtalálta a tetőre vezető lépcsőt, felszaladt rajta és feltépte az ajtót.
Végre kijutott!
- Ennyi volt! – szólalt meg a
háta mögött Csongor.
Ferenczi megperdült és egy Sig
Sauer P226-os csövével nézett farkasszemet. Még néhány tag jelent meg
körülötte, mind csőre töltött fegyverekkel.
- Mit akartok? – kérdezte feszült
hangon Ferenczi.
- Elárultad a társaidat, a Klubot.
- Én árultam el? Hét éve csak
döglődik minden! – tört elő a testőrből – Nézzetek már körül! Az egész totál
elbaszódott! – az utolsó szavakat szinte sikította.
- A mellényedet. – reagálta
hidegen Csongor.
Ferenczi körbenézett, majd lassan
lefejtette magáról a colort.
- Dugd fel magadnak! – vágta az
elnök lábához dühében.
- Utolsó szó?
- Baszódjatok meg!
Ezután Csongor nekifeszült a
megszégyenített Ferenczi testének, majd letaszította a tetőről.
Összegyűjtötték a halottak
mellényeit, betették őket a motorjaik oldaldobozaiba és a szolnoki Klubházhoz
hajtottak. Az udvar közepén egy hordóban már égett a tűz. Ebbe kerültek az
árulók által viselt colorok és minden fénykép, ami róluk készült. Egy órával
később ismeretlen telefonáló bejelentést tett a rendőrségen, miszerint
nagyjából fél tucat, sötét ruhába öltözött alakot vélt látni egy raktárnál a
város szélén. A rend éber őrei kiszálláskor megtalálták a holttesteket.
Azonosításkor kiderült, hogy a Deadbeats MC tagjai voltak ugyan, de néhány
héttel korábban kicsapták őket onnét. A papír sok mindent elbír…