Három hónap kényszerpihenő után elkezdődött a robot. Nem köntörfalazok: megegyeztem a vezénylővel (nem a leköszönő Kopasszal), hogy a visszatérésemet követően kínáljon meg szolgálattal bőséggel. Vállalom! A munka frontján fogok harcolni! A dolgozó nőket szurkál... szolgálom!
Első nap:
Kezdés 4:24. (Mikor máskor? Lesz jobb is!) Az önköltséges, személyvonattal kocogós részeket átugranám. Csak a szokásos eseménymentes közlekedés. Vagyis: némi meglepődés és valami örömszerű töltött el egyes kollégákat. Nem meséltem vicceket, vagy ajánlottam fel a szerveim és/vagy a fizetésem egy részét nekik, nem öltöztem bohócnak, de mégis valami szokatlan "de jó, hogy újra itt vagy" hangulat fogadott. Jól esett.
Első szolgálat első járműve.
Ami lényeges, az a pályaszám. A 48 után a másik "szerencseszámom" a 113.
Az első szolgálatban a közlekedésemet kicsit esetlennek éreztem. Mentségemre legyen mondva, hogy a három hónap alatt talán kétszer fordultam meg vezetőálláson, akkor is vendégként. Ezt valószínűleg mások is így élik meg - már aki bevallja magának. Elnéző vagyok magammal szemben és így tesz a reszortosunk is, ugyanis jeleztem neki Győr felé menet, mikor ellenőrzést tartott - hazafelé tartott, de ha már ott van, miért ne ellenőrizné a munkavállalót, nem?
Egy kis kitérőt illesztek a történetbe. Vásároltam pár hete egy könyvet - ilyen régifajta vagyok, hogy még a fa alapút kedvelem. Határtalanok címet viseli. Ez is egy éjszakai életet bemutató regény.
Fogok írni egy részletes ajánlót, ami nem arról fog szólni, hogy vedd meg ezt a könyvet. Borzalmas! Ha látod, akkor köpd le, ha neked ajándékozza valaki, akkor dobd meg vele az ajándékozót! Az első harminc oldal után felháborodottan támadtam le Juhos Gábor író barátomat és ujjal fenyegettem meg, hogy megetetem vele ezt a szemetet, ha megtudom, hogy a lektorálásom nélkül álnéven kiadott egy ilyet! Mindez bizonyos amatőr és erőltetett jegyek miatt történt.
Azt kérdeznéd, hogy akkor miért vettem meg? Egyrészt mert az alvilági életről szól és jók az ajánlások. Bár ezek után elgondolkodtató, hogy akik pozitívan írtak erről a könyvről, vajon mennyire elfogultak a szerzővel szemben...
Azt azért nem gondoltam volna, hogy egyszer egy könyvben emlékeznek meg rólam...
Minden oldalon van minimum két szánalmas közhelyes hasonlat, amit bár viccesnek szán az író... akarom mondani a szerző, de egy idő után inkább fárasztó. De mint mondottam volt, erről majd bővebben ha már befejeztem ezt a... ezt.
Második nap:
Kezdés 9:47-kor. Az a bizonyos "Dupla-Délis". Feljelentkezéskor a felvigyázó jelezte, hogy a túloldalról szóltak, hogy a nap folyamán majd jelentkezni fog nálam egy hölgy, akit ne hajtsak el. Jól látod, az infó csak ennyi. Hogy kiről van szó, vagy mi a célja, arról hiába próbáltam érdeklődni, nem tudtak érdemben tájékoztatni. Aztán a hölgytől tudtam meg: ő a jelenleg futó motorvezető tanfolyam egyik oktatója (Ágika) és csemetéi látogatnának meg, hogy menet közben néznék meg a vasúti közlekedést. Ágika azon imádkozott, hogy minél több biztosítóberendezési hiba legyen, hogy többet lássanak a nebulók. Én meg azért, hogy a havazáson kívül más zavaró körülmény ne vegyüljön a szolgálatba. Kiderült a góré odafenn rám jobban hallgat.
Harmadik nap:
Kezdés 17:01. Éjszaka a Bakonyban. A kedvenc nyugdíjas fordámat nem részletezném. Pár centivel lett több a hó mennyisége az éjszaka folyamán, mint érkezés után.
Érkezés, körüljárás után.
Az "A" oldalon a fűtőmotor csak annyira csapágyas, hogy az éberségi felhívást nem alig hallható. Még szerencse, hogy nem a régebbi székekkel van szerelve és az ülés fűthető...
Negyedik nap:
Kezdés 3:08. (Ugye mondtam, hogy lesz jobb kezdési időpont!) Ehhez persze benn kellett aludnom. Jelezném, hogy a győri pihenőhelyiség még mindig huzatos, a radiátor által leadott meleg az elöregedett nyílászáróknak köszönhetően nagyjából 10-15 Celsius fokra fűti fel a nagy belmagasságú teret! A problémát a szolgálat végeztével a reszortosnak jeleztem. A jelenséget már korábban jelezték az ingatlan kezelőknek, de ők arra hivatkozva utasítják el az ablakok cseréjét, hogy az állomást hamarosan fel fogják újítani. Ez azt jelenti, hogy húsz éven belül. Közöltem a reszortossal, hogy a jövőben nem állok szolgálatba, ha hasonló zavaró tényező miatt nem tudom kipihenten vállalni a szolgálatot. Megérti.
Zirc állomáson sípcsontig ért a hó.
Ahogy jöttünk visszafelé Eplényben és Zirc előtt is lefotografáltak. Na igen, mostanában ritkán esik kis hazánkban ekkora mennyiségű hó.
Elszomorít az a felgyülemlő probléma mennyiség, ami a járművel párosul. Az nem meglepő, hogy az egyik abroncs vörössel van jelölve. Az se, hogy az oroszlánként bömbölő cicamotor (Caterpillar - CAT) olajfolyásos. A koszos kezelőszervek és vezetőállás már aggasztóbb és az is, hogy csak 80 Km/h-ra alkalmas. Ugyanitt jegyezném meg a kipufogógáz vezetőállásra jutását (azért van lehúzva az ablak) és az AVR rendszer működőképtelenségét. Ettől függetlenül rendben van!
A szolgálat nagy hátránya, hogy korán kell hozzá kelni. Az ember feje akaratlanul le-lebillen, ha nem talál ki valamit, hogy ébren tartsa magát. Én az AFB-t kapcsolgattam ki és be. A vezetőállás fűtés kapcsolója nagyjából ugyanott van, mint a Traxxon és Tauruson az AFB-jé, csak ezt valamiért nem sikerült úgy felszerelni. Valamiért lötyög és nem is abban a pozícióban áll, ahogy kéne, de legalább még lehet kapcsolni. És hogy miért neveztem el AFB-nek? Mert Automata Fűtő Berendezés. Tudom szar poén, de csak ilyenek jutnak eszembe, amióta a Határtalanok című borzadályt olvasom...
Jah és még egy! Pfátlan módon kértem egy Taurus kulcsot a reszortostól! Nem attól, akinek panaszkodtam a pihenővel kapcsolatban és aki hétfőn velem utazott. A másiktól. Mintha a fogát húztam volna, úgy adta. Egy hét híján két éve van rá típusom és bár írtam néhány eseménylapot, csak ígéretet kaptam fél évvel ezelőttig. Cégünk nem gyártatott újakat, hanem nyugdíjba vonult kollégák által leadott példányok egyikét kaptam meg. Nem tudom, hogy ez "Apué" volt-e, vagy az "Efendié", de azért vigyázni fogok rá!
Jah és még egy! Most jut eszembe, hogy mivel "Apu" elment nyugdíjba, így az egyetlen Dankó vezetéknevű mozdonyvezető vagyok Nyugat-Magyarországon. Mik vannak, mi? Azért ezt a Szabók, a Nagyok, vagy a Kovácsok sose mondhatják el magukról.
