Ismét péntek este van. Az utcák nappali csörtetését felváltja valami egészen más. Az új generáció kisvárosi hömpölygése. Autók fájdalmas hörgésekkel gyorsulnak, gumik csikorogva próbálnak tapadást találni az aszfaltban, megunt üres üvegek csörömpölnek a járdán. A kocsmák előtt részegedő pezsgés. A hangerő néha túlsüvölt mindenen és jól érthetően jut el a környék lakói számára. A jövő zálogának, hazánk életerősnek nemzett fiataljainak szóhasználata mélyen alulról nyaldossa a kultúrát, de leginkább köszönő viszonyban sincs vele, ezért röpködnek az éjszaka csendjében különböző nemi szervek és azok nedvei, valamint a díszes társaság egyes egyedeinek vér szerinti felmenőinek becsmérlése és egyéb szitokszavakkal való illetése.
Hogy én mit keresek itt? Épp hazafelé tartok, egy fárasztónak mondható szolgálatból. Csak pihenésre vágyom és nem a nyüzsgésre, a tébolyra, az alkohol mámorára és a fentebb ecsetelt verbális eszmecserékre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése