Szolgálati anekdoták - 16. rész

Önköltség

   Akinek esetleg nem lenne tiszta ez a kifejezés azoknak elmagyarázom, ez mindössze annyit takar, hogy a munkavállaló elutazik A-ból B-be, anélkül, hogy effektíve -vagy volume- munkát végezne. Erre azért van szükség, mert a mozdonyirányító vagy nem talált egy lusta, munkanélküli ferencvárosi dolgozót arra, hogy elvigye B-ből A-ig a vonatot, vagy nincs gép A-ban, amivel vonatot tudna a munkavállaló továbbítani, esetleg vonat sincs, amit közbe kellene váltani, netovább nincs B-ből A-ba továbbítandó elegy. Esti szolgálatomban utóbbihoz volt "szerencsém".

   Miután egy trappban elvágtattam a hű segg városába, Sopronba és fél órán belül visszaindultam én kis naiv gondoltam majd kapok egy megpihent leváltót, aki tovább száguldozik a huzatos vezetőállású, használhatatlan rádiókkal felszerelt ócskavason, de nem így lett. Eljutottam egészen Fegyencváros Nyugati-Rendezőig (pedig olyan jól meg lettem volna nélküle). Körbehurcoltak, betereltek a fűtőházba, rákoppintottam egy pihenő Szilire a masinát, majd vakmerően felhívtam a mozdonyirányító urat, hogy ugyan legyen szíves velem is megosztani a tervét, mert qrvára kíváncsi lennék rá így hajnali háromnegyed négykor! Pechemre nem vette fel az a majom a telefont, úgyhogy szép lassan megírogattam az üzemnaplót, mert rohadtul ráértem. Egyszer csak, hogy, hogy nem elvtársak... vagyis mit ad Isten... (abban meg nem hiszek)... szóval egyszer csak megcsörren a szolgálati tamagocsi. Hányós koala röppen, kagyula szétnyit, mondok haló! "Szevasz, a Fix Y vagyok, kerestél!" Persze, hogy kerestelek, Te gyökér! Az érdekelne, most hogy behoztam ezt a fost a tehénszaros fűtőbe, ecsém, mik a terveid velem? "Önköltség menjél haza! Jó pihenést!" KLIKK Ilyenkor innen, te szerencsétlen? Normális vagy? Hogy a narkós apád vágta volna le a golyóit a homokozóban, te genetikai hulladék, hát nincs egy darab vonat se a környéken, ami legalább Kelenföldre átvinne, baszom a rigó nyakad! És valóban. Egy épkézláb induló vonat nem volt nyugatnak. No, mondok ez is jókor szórakozik velem. Egész Budapestet faszig belepte a hó -nem olyan csenevész módon mint nálunk vidéken, vagy mint Sopronban, ahol egy gramm nem hullott- ráadásul kibaszott hideg van, még a jegesmedvék is dideregtek a táskámban, ez meg azt mondja "önköltség haza, jó pihenést". Én nem nevettem ennyire...

   Na mondok, most aztán benne vagyok nyakig... a hóban. Szépen kibattyogtam a Könyves Kálmán körútra, gondoltam csak jár erre valami busz, vagy villamos. Jár csak nem vasárnap hajnalban! Az első buszra fél órát kellett volna várakoznom, a villamos meg... fogtam magam és az ösztöneimnek engedve elindultam kb északnak a Mester utcán (akkor fingom se volt róla, miféle utca volt az, csak az volt biztos, hogy az 51-es villamos arra kóricál -persze nem akkor, amikor arra jártam, nem... majd napközben, valamikor). Bandukoltam szépen, csendben, tökig átfagyva, de hajtott a vágy, hogy VÉGRE HAZAÉRJEK! Már-már kezdtem úgy érezni magam mint Bear Grylls az északi sarkon, csak arra nem vetemedtem, hogy a gatyámba vizeljek, vagy a saját szaromat egyem meg, csak azért, mert meleg... A Haller utcai kereszteződés már ismerős képet mutatott. Mintha két évvel ezelőtt már jártam volna itt. Aztán ahogy tapodtam tovább a havat felfelé, egyre több ismerős helyszín mutatkozott. Az egyik éjjel-nappalit elhagyva megfogadtam magamnak, hogy a következőbe bemegyek és veszek egy sört, amit hazafelé elszürcsölhetek majd -természetesen nem volt több nyitva tartó bolt... Így jutottam el végül a Ferenc körútra, majd pár perc várakozás után jött is egy 6-os. Felszálltam rá, majd elindulva eszembe jutott pár régi kedves emlék, néhány számomra kedves ember, akik pont arrafelé laknak. Mikor rájuk gondoltam elfogott egy kellemes bensőséges hangulat, amely az otthon melegét, a szeretet juttatta eszembe. Mindjárt feledve lett a munkahelyem, a gondjaim, a ráfagyott hótól fehér szakállamról lecsorgó olvadék, az utazás, ami még rám vár... minden. Aztán Hegyi Barbara tájékoztatott, hogy megérkeztünk a Móriczra, úgyhogy hagyjam el a fedélzetet. Átsiettem a 61-eshez. Útközben majdnem háromszor sikerült hanyatt baszódnom a csúszós flaszteren, mert a híresztelésekkel ellentétben az utakat kurvára nem takarították le! Felszálltam a jó öreg Tatra-ra, majd türelmetlenül vártam az indulást. Egy homeless típusú fazon és egy enyhén ittas leányzó kaptatott fel még a járműre, majd elindultunk. No, itt álljunk meg egy pillanatra (a villamos ne, mert el kell érnem a vonatot)! Hadd kérdezzem már meg, hogy ide mégis kiket vesznek fel? Ilyen rángatásban már rég volt részem. Ha én így vezetnék az utasaim bejelentenének és nem tudom hány százalékos bércsökkentéssel sújtanának! ... Ahogy haladtunk egyre többen vették igénybe ezt a katasztrófajáratot így hajnalok-hajnalán. A jó öreg BAH csomópont előtt (eleddig azt hittem, hogy ezt Johann Sebastian Bachról nevezték, de hát...) fellibbent két fiatal tündérke. Az egyik szőke, a másik nem olyan szép, de azért a "jó kis bige" kategória. No, hát tőlük megtudhattam, hogy egy elegáns hely miért nem jön be két ilyen kis csinibabának és hogy hány faszi próbálkozott be náluk a múlt éjjel. Elég finnyásak a kicsikék...

   A hazatérő vonatomat épp időben értem el, még sörikét is lett volna időm beszerezni, de egy kiszolgálóhely sem volt nyitva -ez az én szerencsém. E nélkül is nyugodtan elbóbiskoltam az önköltségi úton...

Szolgálati anekdoták - 15. rész

Hét nap a munka frontján

   A kicsit sztahanovista indításnak egyetlen oka van: érdemérmes hét napról szeretnék mesélni, de kellően rendhagyó módon. Hazafelé jövet átgondoltam, hogy mit és hogyan akarok elmesélni, de nagyjából 14 óra magasságában ledőltem, hogy hunyok egy órát aztán kb fél órája ébredtem meg és semmire nem emlékszem... jah és most van 23:12 (a napot már meg sem merem nézni)! Úgyhogy megpróbálok apránként visszafelé mindent elbeszélni, de kitudja hogy alakul a mondandó. Ha valami nem tetszik, nyugodtan közbeszólhatsz...

   A 8:31-kor Győrből induló vonaton ücsörögtem, az első sörömet szürcsölgettem és a Metropol legfrissebb számát olvasgattam, ahol találtam egy egyáltalán nem érdekes cikket, de ettől mégis egyből eldobtam magam. A cikk így szól:

A 433 Eros száguldott el tegnap a Föld mellett, méghozzá 26,7 millió kilométeres távolságban. A 34 km átmérőjű aszteroida viszonylag fényes, így akár amatőr teleszkópokkal is megfigyelhető lesz február 10-ig az éjszakai égbolton. Bla-bla-bla...

Beszarok! Az éjszaka folyamán Ferencvárosban jártam. Ha Pécsen lett volna egy amatőr teleszkóppal felszerelt rajongóm, akkor láthatta volna, hogy elszáguldok mellette! Igaz, hogy pár száz kilométerre voltam tőle, de -ezek szerint- attól még mellette! Sőt! Február 10-éig láthatja is! Inkább térjünk vissza a földre és a rideg valóságba. (Szó szerint rideg. Annyira, hogy még a Rüdiger Tó is befagyott tőle. Gyerekkoromban csúszkáltam rajta utoljára, de hát akkor még igazi telek voltak, hóval, faggyal, fehér karácsonnyal meg ami kell, nem úgy mint mostanában. Sétáltatás közben meg is ragadtam az alkalmat és ki is merészkedtem a jégpáncélra, kellő távolságban a parttól, hogyha netán mégis beszakad, nehogy legyen esélyem kievickélni.) 

   Az éjszakás szolgálatom ismét úgy sikerült, ahogy a mozdonyirányító elképzelte. A "csodálatos és hibátlan" ETCS-sel szerelt 138-as Gigant társaságában a Győrtől a tehénszaros Fegyencváros Nyugati Rendezőig és vissza közlekedtem. (Ez úton üzenem Szancsómnak, hogy este elmentem mellette, úgyhogy ha Ő is belenézett volna a teleszkópba...)! A berendezés Á.C.S.-pusztáig kiválóan működött. Mordor vasútállomás kijárati jelzője utáni lassújelre fékeztem, de a ketyere valami Baliz inkoz...cenz...tenz...cia... mindegy, osszátok be... szóval valami hiba miatt leböktem. Sebtibe imádkozni kezdtem, nehogy valami színesfém-orientált buckalakókból álló gyülevész horda megrohamozza a vonatot és elemenként széthordja azt, de ezúttal is szerencsém volt. Alig mozdultam meg már hívott is a menetirányító. Első kérdése: ETCS? Mondok, jah és együttérzően nevetni kezdtünk. Na igen, ezen ma már inkább mindenki csak nevet. (Ez egy kabaré! Egy normál vezetőállás csere maximum 20 másodpercet vesz igénybe. ETCS-sel szerelt mozdonynál -ha szerencséd van- 2 perc!) A bekötő úton eközben szépen gyülekeztek az autók. Egyik másik reflektorral -mert hát Mordor a sötétség birodalma és ott egy rakás sötét, mesebeli figura él. Kivéve azokat akiket onnan ismerek, mint pl. a Havert, a Havert, a Művész urat (bár benne nem vagyok biztos), a Rajmit, meg a kollégáimat... Egy zölddel jutottam el Herceghalomig. Ott derült ki, hogy Herceg és Bia között a jobb vágány zárva van. Úgy tűnik Győrig ez a hír nem ért el, ugyanis az írásbelin erről szó nem esett. Írhattam volna eseményjelentést róla, de azt vettem észre, hogy a blogomat gyakrabban olvassák a vezetői körökben is, mint az eseménylapokat, úgyhogy: jelentem a T. vezetőségnek, hogy elmúlt szolgálataimban az itt olvasható események történtek! Jelentem továbbá, hogy kurvára nem vagyok megelégedve a vezénylésemmel, ugyanis minden szolgálatom GV megjelöléssel van ellátva és nem KO-val! Kérném a probléma mielőbbi orvoslását! Köszönöm!

   Azért nem tetszik a helyzet ugyanis az elmúlt egy hetem így festett:

• 01.26. Csütörtök, Húzótartalék 5:20 - 18:00-ig, 
• 01.27/28 Péntek/Szombat, Szabadteher 20:55 - 09:35-ig,
• 01.29. Vasárnap/Hétfő, Szabadteher 12:10 - 00:10-ig, 
• 01.30. Hétfő/Kedd, Flirt 14:26 - 00:18, 
• 01.31/02.01. Kedd/Szerda, Szabadteher 20:00 - 08:40. 

Ezzel a vezényléssel semmi baj nem lenne, ha a dolgozó helybeli, de ÉN NEM VAGYOK GYŐRI, HELLÓ! Bejelentett lakcímem 8, azaz nyolc kilométerre van a komármi állomástól, két-két kilométerre a szőnyi vm. és az almásfüzitő-felsői állomástól, továbbá nincs autóm, sem közúti járműre jogosítványom és ha rajtam múlik nem is lesz -a sör olcsóbb! Persze jó poén, hogy majd kiteszek egy képet magamról, hogy ne felejtsék el, hogy milyen is az ábrázatom, de a kutyát a fotóm nem viszi el sétálni és eteti meg. És még csodálkoznak, hogy sokan otthagyják a céget? Ilyen munkaidőbeosztás és fizetés mellett? Bizonyára a vasúton kívüli ismerőseim most mind azt mondják: Te választottad! Egen, ez igaz, de akkor még nem ilyen körülmények voltak! Szokták kérdezni, hogy "azért a mozdonyvezetők jól keresnek?" Azt válaszolom erre: Igen. Tőlünk nyugatra! Hazaiak meg másik munkahelyet! Nem buzdítok senkit arra, hogy hagyja el ezt a céget, mert nem kell. Mennek a dolgozók buzdítás nélkül is és ennek csak egyetlen felelőse van: a cégvezetés és politikája! Ők juttaták ide a vállalatot, ahova jutott; miattuk veszítünk el egyre több fuvart; miattuk mennek el más cégekhez a dolgozók! Csodálkozunk azon, hogy egyre többször fordul elő figyelmetlenségből bekövetkezett baleset? Ilyen munkaidőbeosztás mellett az a csoda, hogy nem naponta fordul elő!

Kérem jelentésem szíves tudomásulvételét!